A UBS közgazdászai szerint az euróövezet már enyhe recesszióba került, amit az energiaárak emelkedése váltott ki.
A svájci székhelyű bank szerint Európa 19 országának gazdasága a harmadik negyedévben 0,1 százalékkal, a negyedikben pedig 0,2 százalékkal zsugorodik – ez az ügyfeleiknek szánt jelentésükből derült ki, amelyet a Bloomberg összesített. Ennek ellenére feljavították az egész évre vonatkozó kilátásaikat, 2023-ra pedig 1,2 százalékról 0,8 százalékra csökkentették a növekedési előrejelzésüket.
A további jelentős energiaár-emelkedések miatt, amelyek további nyomást jelentenek a háztartásokra és az állóeszköz-beruházásokra, most arra számítunk, hogy az eurózóna technikai recesszióba kerül
– mondta Reinhard Cluse, a UBS európai vezető közgazdásza.
Prognózisuk alapvetően abból indul ki, hogy a földgázárak tovább emelkednek, de súlyos nyersanyaghiány nem lesz. Ha szükségessé válna a szigorúbb kontroll a nyersanyagpiacon, akkor „a gazdasági kár valószínűleg sokkal nagyobb lesz”.
A UBS negatív előrejelzése összhangban van a szintén csütörtökön bemutatott német vállalkozások bizalmi indexének csökkenésével, valamint az S&P Global e heti felmérésével, amely értelmében az euróövezet aktivitása már a második egymást követő hónapban zsugorodott.
A Morgan Stanley közgazdászai is pesszimistábbak lettek: a negyedik negyedévtől a korábbinál mélyebb euróövezeti visszaesést jósolnak.
Úgy látjuk, hogy az energiaválságnak hatása lesz a jövő évre, mivel várakozásaink szerint a magasabb árak és az energiaellátással kapcsolatos bizonytalanság továbbra is fennmarad
– mondta Jens Eisenschmidt, a Morgan Stanley elemzője, aki hozzátette, hogy nem mindenre igazak a negatív kilátások, és továbbra is úgy vélik, hogy ezt a gyenge időszakot fellendülés követi.
Ahogy arról a napokban mi is beszámoltunk, a német központi bank vezetője arra figyelmeztetett, hogy a recesszió veszélye ellenére tovább kell emelni a kamatlábakat, mivel az infláció 1951 óta először éri majd el a két számjegyű szintet. Joachim Nagel, a német jegybank elnöke egy német lapnak elmondta, hogy az orosz gázszállítások akadozása miatt a közelmúltban megugrottak az energiaárak.
Ezért a német infláció ősszel valószínűleg tíz százalék fölé emelkedik, és ott is marad.
„Az infláció problémája 2023-ban sem szűnik meg. Az ellátási láncok akadozása a szűk keresztmetszetek és a geopolitikai feszültségek miatt valószínűleg folytatódik. Eközben Oroszország drasztikusan csökkentette gázszállításait, a földgáz és a villamos energia ára pedig a vártnál nagyobb mértékben emelkedett” – nyilatkozta a német jegybank elnöke, aki hozzátette, hogy egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy az infláció magasabb lesz a korábban prognosztizáltnál.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint különleges válsággal állunk szemben, a kínálati sokkokon túl külkereskedelmi elakadással, valamint energia- és élelmiszer-ellátási zavarokkal is szembe kell néznünk. A háború miatt egyelőre nem tudni, hogy az infláció hol és mikor tetőzik: „Az infláció nem csupán növekszik, de nem tudni, hol és mikor tetőzik majd. Ezzel párhuzamosan a gazdasági növekedési kilátások romlanak, a recessziós kockázat emelkedik. Az amerikai cégek pénzügyi vezetőinek többsége 2023 elejére recessziót valószínűsít az Egyesült Államokban” – áll Nagy Márton júliusi elemzéseben.
(Borítókép: Orosz gázszállító csövek Oroszországban, Kasimovban 2021. november 17-én. Fotó: Andrey Rudakov / Bloomberg via Getty Images)