Az Európai Unió legnagyobb gazdaságában a fogyasztói árak augusztusban 8,8 százalékkal emelkedtek az egy évvel ezelőttihez képest. A német statisztikai hivatal az infláció okát az élelmiszer- és energiaköltségek növekedésében látja, bár – amint hozzáteszik – ezek hatását részben ellensúlyozta az átmeneti állami támogatás, azaz az üzemanyagár-visszatérítés, illetve a filléres tömegközlekedés bevezetése.

Ezek az intézkedések azonban hamarosan lejárnak, ezt követően pedig az árak növekedése tovább gyorsulhat. 

A Bundesbank prognózisa alapján Németország 2022 utolsó negyedévében elérheti a tízszázalékos pénzromlást, és az az orosz ukrajnai háború következményének tartott, az árupiacokon uralkodó állapotok miatt a kilátások sem különösebben biztatók. 

Az EKB-nak nemcsak a példátlan inflációval kell szembenéznie, hanem az ebből eredő megélhetési költségek problematikájával is, amely egyes elemzők szerint akár recessziót is kiválthat az eurozóna 19 tagállamában.

A német fogyasztói árindex 2021 júliusa óta lényegesen felülmúlja az Európai Központi Bank (EKB) kétszázalékos célját. Augusztusban éves szinten az élelmiszerek ára 16,6 százalékkal nőtt, a szolgáltatások 2,2 százalékkal drágultak, az energiaárak pedig 35,6 százalékkal emelkedtek.

Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) havi bázison 0,4 százalékkal nőtt augusztusban a július 0,8 százalékos növekedést követően, míg éves összevetésben az emelkedés 8,8 százalékra gyorsult a júliusi 8,5 százalék után – számolt be az MTI.

Az EKB döntéshozói szeptember 8-án félpontos kamatemelésre számítanak, de elemzői oldalról ennél jelentősebb, akár 75 bázispontos emelési javaslatot is elfogadhatónak tartanának.