Az új katatörvényt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a parlamentnek, és július 12-én meg is szavazták a képviselők. A kormány bejelentését követően országosan tüntetések kezdődtek, Budapesten hídlezárás is volt. Novák Katalin köztársasági elnök július 18-án írta alá a törvényt, ám finoman jelezte, hogy megérti a témával kapcsolatos aggályokat, és szerinte „helyesebb lett volna, ha a módosításokról érdemi egyeztetés után születik döntés. Gyors változtatás esetén is elvárható, hogy a kormány megfelelően segítse az érintetteket.”

Hiszen szeptember elsejétől csak főállású egyéni vállalkozó katázhat. Továbbá ezt az adózási formát csak az veheti igénybe, akinek csak lakossági ügyfelektől van bevétele, nem lehet bevétele vállalkozástól vagy jogi személytől – ezek alól kivételt képeznek a taxisok. Újdonság az is, hogy a kedvezményes adózás bevételi határa évi 12 millióról 18 millió forintra nő, ez azonban nem jelenti az alanyi adómentességi határ emelését is. A 18 millió forintos keretösszeget meghaladó rész után 40 százalékos mértékű különadót kell fizetni.

A törvényben a változást azzal indokolták, hogy a „kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben a társadalmi jólét forrása az értékteremtő munka, ugyanakkor elismerve annak fontosságát, hogy indokolt a legkisebb gazdasági teljesítményű, saját termékeikkel, szolgáltatásaikkal közvetlenül a lakosságot kiszolgáló egyéni vállalkozások adózási feltételeinek javítása az igazságos közteherviselés követelményeinek megfelelően, törvényt alkotott”.

Később a kormány úgy döntött, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) mértéke 13 százalékponttal csökken, így szintén a mai naptól csak 15 százalék a fizetendő ekho mértéke.

A katatörvény változását lapunk megkeresésére Czeizel Jonatán, a Donation Finance pénzügyi szakértője úgy foglalta össze, hogy

a kata segített a fehérítésben, de kicsit most olyan, mintha visszalépés történt volna a szürkegazdaságba. Legalább három-négyszeres adminisztrációs tehernövekedést jelent a mostani változás. Biztos, hogy igaz, hogy sokan csaltak ezzel a rendszerrel, de lehetett volna célzottan, egyes iparágakban korlátozni a kedvezményes adóhoz való hozzáférést.

Ezenkívül számtalan más lehetőség közül választhatnak, akik kiszorultak a körből: vállalkozói jövedelemadózás, átalányadózás, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egyszerűsített foglalkoztatás, önálló tevékenység és munkaviszony létesítése, cégként pedig kisvállalati, valamint társasági adózás. Érdemes a döntés előtt adószakértővel vagy könyvelővel egyeztetni, ám ezek közül kettőt fontos kiemelni a korábban említett ekhón túl.

Az átalányadózás lesz a leggyakoribb

Feltehetően ez lesz az egyik legnépszerűbb választás. Bajusz Dániel, az EY adószakértője szerint a jogalkotó is úgy számolt, hogy a katából kiesők számára ez lesz a legjobb opció. A szakember számítása szerint az átalányadózás esetén évi 4-5 millió forintig nem fog lényegesen rosszul járni, aki ezt választja. Az egyéni vállalkozó az adóév egészére választhat átalányadózást, amennyiben az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét.

A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozót is megilleti az átalányadózás választásának joga, sőt, az is dönthet az átalányadózás mellett, aki 2022. augusztus 31-én a régi kata alanya, és nem választhatja az új kata szerinti adózást. Ha a teljes képet figyelembe vesszük, akkor az esetek döntő többségében mindenki a negyvenszázalékos költségátalányba fog kerülni, hiszen a mostani változás a vállalkozásokat érinti. Ezt pedig Czeizel Jonatán úgy foglalta össze az Index megkeresésére, hogy itt az a lényeg, hogy az ember 12 millió forintig – hiszen efelett áfát kell fizetni – anélkül, hogy költségszámlát, illetve nyilvántartást kellene vezetni, az összes bevétel 40 százalékát elfogadja költségnek az adóhivatala.

„Ha valaki átalányadózó és csak 2 milliót keres, annak nem kell szja-t fizetnie, legtöbben ezt átfogják lépni, de ez a számítás neki is megmarad. Ezt inkább egy példával szemléltetném: ha valakinek van tízmillió forint éves bevétele, akkor csak a nyolcmilliónak a hatvan százaléka után kell megfizetnie az adót” – mondta lapunknak a Donation Finance pénzügyi szakértője.

A kisvállalati adó mint lehetőség

Ez egy egyszerűsített adónem, melynek feltétele, hogy a vállalkozásnál az átlagos statisztikai állományi létszám nem haladhatja meg az ötven főt, a bevétel pedig a 3 milliárd forintot. Az adóalanya lehet többek között az egyéni cég is.

Az adómértéke – amelynek az elszámolása éves szinten zajlik – 10 százalék, ami kiváltja az egyébként fizetendő szociális hozzájárulási adót és a társasági adót is. A kiva választása elsősorban azon adózóknak éri meg, ahol a költségek jelentős részét a munkavállalók bére teszi ki, valamint azon vállalkozásoknál, ahol a hangsúly a növekedésen van. Lapunknak ezzel kapcsolatosan Czeizel Jonatán úgy fogalmazott, hogy „a cégalapítás egy egyéni történet, de ez a sok hiedelemmel ellentétben egy megfelelő ügyvéddel nem túl bonyolult dolog”.

(Borítókép: Index)