Az árstopok fenntarthatóságáról, az energiahelyzetről, a gazdasági kilátásokról és a Vodafone megvásárlásáról is beszélt egy interjúban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
„Az árstopok betöltötték szerepüket, viszont csak átmeneti nehézségek kezelésére valók, a fenntartásuk pedig már egyre drágább” – nyilatkozta Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában.
A miniszter elmondta, hogy 27 százalék környékén kellene tartani Magyarország beruházási rátáját, ehhez azonban magánberuházásokra van szükség. A műsor elején az is elhangzott, hogy Nagy Márton vezetésével augusztus 25-én ülésezett először a Növekedési és Versenyképességi Kabinet.
Ezzel kapcsolatban a miniszter megjegyezte: a kabinet arra koncentrál, hogy támogassanak minden olyan beruházást, amely addicionális, vagyis csak állami segítséggel valósulna meg. Ezt keresik valamennyi beruházásnál, tovább azt, hogy az adott beruházás beleillik-e az iparstratégiába.
A miniszter elmondta: az a cél, hogy az ország minél gyorsabban kikerüljön az energia-vészhelyzetből, ugyanis a növekedés és az infláció az energia árán keresztül határozódik meg, a növekvő energiaárak ráadásul fűtik az inflációt. Noha moszkvai útjával kapcsolatban Nagy Márton kevés részletet árult el, azt azonban megerősítette: gázügyben járt az orosz fővárosban, ahogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is.
Fontos, hogy legyen gáz, megfelelő gáz legyen, és az ára megfelelő legyen. Ezen feltételek mentén tárgyaltam, de várni kell még pár hetet, hogy lássuk, el tudtunk-e érni valamit. A politikának a politikával kell tárgyalnia, a Gazprommal rendes munkarendben az MVM tárgyal
– fogalmazott a miniszter, aki szerint a mostani gázszerződés jó, a körülmények változása esetén viszont ahhoz kell majd igazítani az új feltételeket.
Az ársapkákkal kapcsolatban Nagy Márton rámutatott, hogy az intézkedéseket azért kellett életbe léptetni, mert a magyar gazdaságot egy ársokk érte, amely a háborúval egyre nagyobb lett.
A miniszter az ársapkákkal kapcsolatban megjegyezte továbbá: addig jó volt, amíg a helyzet átmeneti volt, ha viszont állandóvá válik, nem fenntartható. Személyes véleménye szerint az intézkedések betöltötték a szerepüket, az energiaválság viszont még tart, és az árak is folyamatosan emelkednek. Éppen ezért Nagy Márton szerint mérlegelni kell ezen intézkedések fenntarthatóságát az infláció és a fenntarthatóság szempontjából, ugyanakkor azt is figyelni kell, hogy az országba megfelelő mennyiségű import érkezzen.
A miniszter problémásnak tartja azokat az uniós energiaár-szabályozó lépéseket, amelyeket Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke javasolt. A részletek még nem ismertek, mivel az uniós energiaügyi miniszterek csak szeptember 9-én találkoznak, így további információkat is addigra remélnek. Nagy Márton az eddig ismert hírek alapján kritikusan fogalmazott, ugyanis eltérőek az áramárak minden uniós országban. Hozzátette: nincs olyan egységes irányadó ár, mint a holland TTF-tőzsde árai a gáz esetében.
Erre a sokféleségre a tárcavezető szerint nem jó ötlet ársapkát alkalmazni, és szerinte jobb lenne elválasztani az áram és a gáz árát. A földgázárral kapcsolatos uniós ársapkás tervet illetően is arról beszélt, hogy a kormány nem tartja jól átgondoltnak azt.
Nagy Márton szerint néhány európai országban már látszanak az első jelei a háborús gazdaságnak, itt példaként említette az állami, kötelező fogyasztáskorlátozást jelentő intézkedéseket.
A miniszter megjegyezte: Magyarország remélhetőleg nem jut idáig, az energiaválságot ugyanakkor a szankciós politika okozta, a magyar álláspont szerint pedig ezt Brüsszelnek is kellene megoldania. A miniszter azonban egyelőre nem lát olyan kiutat, ami erre a kérdésre megfelelő választ lenne képes adni.
Nagy Márton a forint árfolyamáról is beszélt a műsorban. Szerinte a dollár erősödése is gyengíti a magyar fizetőeszközt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatemelési folyamata viszont képes kedvezően hatni az árfolyamra, amit az energiaárak mozgása is befolyásol, ez pedig vélhetőleg a jövőben is így lehet.
A miniszter ezzel kapcsolatban azt is kifejtette, hogy az energiaárak változása, így a gáz árának csökkenése is segítette a forintot abban, hogy ismét a 400-as szint közelébe kerüljön és megerősödjön.
A Vodafone megvásárlásának lehetőségét Nagy Márton nagyon jó lehetőségnek tartja, „ilyen lehetőség nem adódik minden évben”.
Az állam kisebbségi tulajdonosként száll be az üzletbe. A 4iG megfelelő menedzsmenttel, kreativitással és felkészültséggel rendelkezik, az állam inkább legyen csendes
– jelentette ki a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, hozzátéve, hogy ő személy szerint szereti az állam működését, ilyen esetekben azonban jobb a piacra bízni a feladat ellátást. Azt is megjegyezte, hogy több szektorban is növelni kellene még a magyar tulajdon jelenlétét, példaként megemlítve a bankszektort, a biztosítói szektort, valamint az élelmiszeripari kiskereskedelmi szektort is.
Nagy Márton a recesszió esetleges kialakulásával kapcsolatban elmondta, hogy a magyar gazdaság nagyon erős, ráadásul az első két negyedévi növekedés is jó eredményt hozott, és a második két negyedévinél is megvan az esély, hogy pozitív legyen.
A prognózis szerint 4-5 százalék közötti éves növekedéssel számol a kormány 2022-re, ami nagyon optimista esetben 5 százalék felett is lehet. A növekedés azonban lassulni fog majd Nagy Márton szerint, mivel a magyar gazdaság nyitott, és a német is esni fog, amitől az ország nem tudja függetleníteni magát.
A konvergencia tovább folytatódik, a célunk a felzárkózás, akkor is, ha Európa nagy része recesszióba fog esni
– fogalmazott Nagy Márton.
(Borítókép: Nagy Márton. Fotó: Szollár Zsófi / Index)