Nyúlfarknyi rendeletben bővítette a kormány az állami tulajdonú, alapvetően exportfinanszírozás támogatására létrehozott Eximbank Zrt. jogköreit. A friss Magyar Közlönyben megjelent rendelettel alapvetően a pénzintézet kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló jogszabály hatályát módosította, kiterjesztve azt a „gazdálkodó szervezetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Eximbank általi megszerzésére”. Vagyis a jövőben kötvényt, jelzáloglevelet vagy akár váltót is vásárolhat a bank, amihez kamatkiegyenlítést az államtól kaphat speciális finanszírozási lehetőségekre. 

Azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan mi a cél ezzel a módosítással, illetve hogy milyen típusú értékpapírok megvásárlására és mekkora keretet szán majd a kormány, sem pedig azt, hogy mikor kezdődhet a folyamat.

Az elmúlt években az MNB Nemzeti Kötvényprogramja volt hasonló, támogatott konstrukció, amellyel a részt vevő vállalatok jelentős mennyiségű, mintegy 1500 milliárd forintnyi forrást tudtak bevonni a tervezett fejlesztéseikhez, céljaik megvalósításához. Az MNB nyár elején zárta le a programot, amikor az infláció megfékezése miatt egyre jelentősebb mértékű kamatemelésekre kényszerült. 

Elképzelhető, hogy az NHP-hoz hasonló programot tervez indítani a kabinet, de az sem kizárt, hogy valamelyik állami vállalat bevonásával a Vodafone-felvásárláshoz teremtene mozgásteret. Abból a szempontból mindenképp érdekes a változás, hogy az egyébként is jelentős adósságállománnyal terhelt Eximbank újabb aktivitása mennyivel növeli majd az államadósságot – amint az az Eurostattal 2014–2018 óta folytatott kormányzati elszámolási vita eredményeképp kiderült, ide kell számolni –, amelyet egyébként az idei és a jövő évi költségvetési törvény szerint is, ha hajszállal is, de csökkenteni, a GDP 80 százaléka alá akar szorítani a kormány.