Index Vakbarát Hírportál

Ősszel 20 százalékon tetőzhet az infláció

2022. szeptember 2., péntek 11:52

Tart a Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusa, így kedden újabb 100 bázispontos emeléssel a jegybanki alapkamat 11,75 százalékra emelkedett. Az elemzők szerint a jegybank meg sem áll a 13,75–14,25 százalékig. A Raiffeisen elemzője, Török Zoltán ennek elérését októberre, míg a K&H elemzője, Németh Dávid novemberre prognosztizálja. Az infláció pedig a Raiffeisen elemzője szerint novemberben, míg a K&H elemzője alapján októberben tetőzhet, mindkettőjük szerint 20 százalékon. Úgy vélik, az euró árfolyama 392 és 417 forint között, valamint 400 és 415 forint között fog év végéig ingadozni.

Novemberben tetőzhet az infláció

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kijelentette, hogy a jegybank folyamatosan tesz olyan intézkedéseket, amelyekkel próbálja a forintot stabilizálni, hogy az euró árfolyamát visszalökje 400 forint alá.

Véleménye szerint a kedden megtörtént 100 bázispontos (azaz 1 százalékpontos) kamatemelés várható volt, ez volt a piaci és az elemzői konszenzus is, és arra is számítani lehetett, hogy a Magyar Nemzeti Bank forintlikviditást szűkítő intézkedéseket fog bejelenteni, hogy ezzel minél vonzóbbá tegye a forintot.

A K&H Bank vezető elemzője szerint a Magyar Nemzeti Bank célja olyan intézkedések megvalósítása, amelyekkel a forint az euróval szemben tartósan a 400 forintos szint alá tud erősödni. Hogy ehhez ennyi kamatemelés elég lesz-e, vagy kellenek-e további lépések, az majd csak ezután körvonalazódik.

Németh Dávid arra számít, hogy a következő hónapokban újabb kamatemelések következnek, szerinte még nem értük el a kamatemelési ciklus tetejét. Szeptemberre egy újabb 100 bázispontos emelésre számít, októberre és novemberre pedig egyaránt 75-75 bázispontosra, így a jelenlegi 11,75 százalékról november végére körülbelül 14-14,25 százalékra is emelkedhet a jegybanki alapkamat. A K&H Bank decemberre már nem számít újabb kamatemelésre.

A forint árfolyamában nagyon nagy a volatilitás (ingadozás), hirtelen mozog nagyokat az árfolyam. A K&H Bank vezető elemzője nagyjából azt várta a forinttól, amit az előző időszakban tapasztalhattunk. Hozzátette, hogy a forint piacán kicsi volt a likviditás, ezért mozgott hirtelen nagyot az árfolyam. A forint az augusztus 24-éig tapasztalt gyengülés után elért mélypontokhoz képest az utóbbi 1 héten egy stabilizációs, kicsit erősödő trendben van.

Az euróval szemben egy elég tág, 392 és 417 forint közötti sáv figyelhető meg, a K&H Bank vezető elemzője szerint az év végéig is ebben a tartományban mozoghat az árfolyam. Ha viszont tartósan 400 forint alá kerülne, akkor a 395-397 forintos árfolyamok könnyen visszatérhetnek, ebben az esetben a keresztárfolyam rövid időre akár 392 forintig is visszatérhet.

Fontos hozzátenni, hogy nagyon gyorsan fordulhat a piaci hangulat, a gáz árának alakulása hatalmas hatással van a forint árfolyamára, ezért a jelentős gázárcsökkenés jót, míg a gázár további emelkedése rosszat jelentene a magyar fizetőeszköz számára.

Németh Dávid hozzátette, hogy nagyon nagy árfolyamkilengésekkel reagál a forint akár a pozitív, akár a negatív hírekre.

Az sem mellékes, hogy a jelenlegi szintekről szerinte nincsen egyértelmű irány a forint árfolyamát illetően, a folyó fizetési mérleg hiánya azt is limitálja, hogy a forint meddig tud erősödni. Ennek egyik oka, hogy Magyarországnak nagyon sok devizát kell vennie ahhoz, hogy abban ki tudja fizetni az egyre csak növekvő energiaárakat, ez a forint gyengülésével jár, azaz visszafogja az átmeneti erősödés mértékét.

Emiatt is óriási probléma, hogy hazánk az Európai Uniótól nem kapja meg a nekünk járó uniós pénzek jelentős részét.

Ha ugyanis megérkezne a pénz Magyarországra, akkor azt euróban kapnánk, és hazánknak az energia beszerzéséhez nem kellene hatalmas áldozatok árán a forintot euróra váltania, mivel az euró az uniós pénzek formájában rendelkezésre állna. Ezért is különösen fájó, hogy a visszatartott forrásokból nemhogy pénz nem érkezett, de még a megállapodás sem született meg Brüsszellel.

Ha megszületne a megállapodás az EU-s pénzek ügyében, akkor is Németh Dávid szerint legkorábban csak decemberben csoroghatna abból pénz Magyarországra, de sokkal nagyobb az esélye, hogy ebből bármekkora forrás is csak jövőre fog érkezni. A K&H Bank vezető elemzője még arra is csak 60 százalék esélyt lát, hogy a megállapodás egyáltalán még ebben az évben létrejöjjön.

A K&H Bank vezető elemzője szerint Navracsics Tibor elsősorban a tárgyalásokért felelős, de a döntések jelentős része a kormány és a szaktárcák kezében van, valamint elsősorban az Európai Unió hazánkkal szembeni elvárásaitól függ, hogy sikerül-e, és ha igen, akkor mikor tudjuk tető alá hozni az uniós pénzek érkezéséről szóló megállapodást.

A forint árfolyamán segítene,

Ha ezek közül valamelyik vagy akár több is bekövetkezne, akkor az javíthatná hazánk folyó fizetési mérlegének egyenlegét, valamint csökkentené a költségvetési hiányt is.

Németh Dávid az év végéig 392 és 417 forint közötti euróárfolyamra számít. Szerinte igazi forinterősödés csak 2023 márciusától lehet elképzelhető, mivel arra véget ér a fűtési szezon, valamint akkor már vélhetően érkezhetnek az eddig visszatartott uniós pénzek is. Még idén november környékén tetőzhet az infláció, 2023 márciusára-áprilisára pedig hazánk folyó fizetési mérlegének egyenlege is javulhat, ez segítheti majd a forintot. Ekkor az euróhoz képest akár a 380 forintos szintekre is visszaerősödhet a forint.

A K&H Bank vezető elemzője szerint az infláció idén novemberben 20 százalékon tetőzhet, az idei évre pedig a havi inflációs adatok éves átlaga 13,5 százalék lehet. Németh Dávid szerint 2023-ban is magas infláció várható, a mértéke szeptemberig két számjegyű maradhat, a 2023-as havi inflációs adatok éves átlaga pedig az ideihez hasonlóan szintén 13,5 százalék lehet.

Tartósan nem lesz 400 forint alatt az euró árfolyama

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a Magyar Nemzeti Bank kamatemelésével kapcsolatos piaci várakozás, valamint önmagában a kamatemelés ténye és a jegybank további kamatemelések iránti elköteleződése is segítette az utóbbi 1 héten a forint árfolyamának erősödését. Hozzátette, hogy az MNB nemcsak a kamatot emelte, hanem egyéb intézkedéseket is tett, például a bankközi piac likviditásának a szűkítését célozta meg új instrumentumok bevezetésével, melyeket egyébként a külföldiek is megvásárolhatnak. Érdemes tudni, hogy ezek az eszközök javítani fogják a monetáris transzmissziót, ezáltal a kamatszint ténylegesen effektívvé válhat a piacon.

Török Zoltán szerint további kamatemelésekre is számíthatunk, meglátása szerint több lépésben, de összességében még 200 bázispontos (azaz 2 százalékpontos) kamatemelés valószínű. A Raiffeisen Bank vezető elemzőjének elmondása alapján a jegybanki alapkamat idén 13,75 százalékon tetőzhet. Arra is kitért, hogy a jegybank az elemző szerint egyelőre valószínűleg kitart a 100 bázispontos havi emelések mellett, a Raiffeisen Bank 100-100 bázispontos kamatemelésre számít szeptemberben és októberben is. Feltételezése szerint október végén már tetőzhet is a jegybanki alapkamat.

Azt is érdemes észrevennünk, hogy borzasztóan volatilis (ingadozó) a forint árfolyama. Török Zoltán szerint a hírek áramlása folyamatosan mozgatja az árfolyamot, a magyar gazdaságról alkotott kép nem jó, rosszak a kilátások az idei év hátralévő részére és a jövő év első felére. Úgy véli, recessziós időszaknak nézhetünk elébe, rengeteg kihívással mind a belső, mind a külső egyensúlyt illetően, ezek jelentős romlása prognosztizálható. Hozzátette, hogy az amerikai hitelminősítő intézetek leminősíthetik a magyar adósbesorolást. Nemrég az amerikai Standard & Poors hitelminősítő rontotta a magyar adósbesorolással kapcsolatos kilátásokat, de nem zárható ki az sem, hogy leminősítések is következhetnek.

A Raiffeisennél 400 és 415 forint közötti euróárfolyamra számítanak év végéig, a bank vezető elemzője szerint tartósan nem lesz 400 forint alatt az euró árfolyama.

Török Zoltán szerint 80 százalékos valószínűséggel idén megtörténhet az Európai Unióval az uniós források megérkezéséről szóló megállapodás, de kevés esélyt lát arra, hogy idei megállapodás esetén az EU által eddig visszatartott forrásból már idén is érkezzen EU-s pénz.

Fontos tudni, hogy a piacokon nagyon sok bizonytalansági tényező van, az energiaárak mértéke könnyen boríthatja hazánk belső és külső egyensúlyát, a nemrég megváltoztatott rezsicsökkentést ugyanis nyáron körülbelül a mostani piaci árak felére vonatkozó piaci árakra alapozva kalibrálta a magyar kormány, hiszen a magyar energiacsökkentés mérséklésének bejelentését követően a világpiacon mindössze 1-2 hónap alatt ismét duplázódtak az energiaárak (villamos energia, gáz).

Így a magyar költségvetésnek rengeteg pénzébe kerül, ha a mostani áremeléseket nem követi újabb, drasztikus áremelés. A nyári hónapokban az áram piaci átvételi ára 300 euró körül mozgott, ezen a héten 545 euró volt, de a hétvégén még 1000 euró fölött is volt. A kormány a rezsicsökkentés mérséklésének bejelentésekor 300 eurós ár mellett hozta meg az árváltozásról szóló döntéseket, miközben azóta óriási drágulás következett be.

A lakosság fizetőképessége, teherviselő képessége korlátozott, tehát valószínűleg a vállalkozások fognak egyre többet fizetni, és közülük sokan lesznek, akik az emelkedő árak mellett már nem tudják majd folytatni a tevékenységüket.

A lakosság pedig örülhet, ha megússza a további áremelést, hiszen a jelenlegi lakossági fogyasztói ár (amit a lakosság már emelt összegűként fog érzékelni) jóval a mostani piaci árszint alatt van.

Török Zoltán szerint idén októberben 20 százalékon tetőzhet az infláció, az idei évre a havi inflációs adatok éves átlaga pedig 13,7 százalék lehet. Szerinte 2023-ban is magas infláció várható, a mértéke augusztusig két számjegyű maradhat, a 2023-as havi inflációs adatok éves átlaga pedig 12,5 százalék lehet.

(Borítókép: Index)

Rovatok