Index Vakbarát Hírportál

Nagy Márton: Az ársapka hungarikum, de jó lenne továbblépni

2022. szeptember 2., péntek 10:39

A gazdaságfejlesztési miniszter szerint a mennyiségi korlátozások bevezetésével új korszak köszöntött be a kontinensen, amit háborús gazdaságnak nevezhetünk.

A háborús gazdaságpolitikának a költségek és terhek szétosztásáról kell gondoskodnia. „Az állam korlátoz, és ha kell, durván beavatkozik, hogy biztosítható legyen a társadalmi és védelmi szükségletek kielégítése” – írja a Magyar Nemzetben megjelent véleményében a tárcavezető, rámutatva arra, hogy a háborús gazdaságban a teljes infrastruktúra nem az egyének boldogulását, hanem a háborús célokat szolgálja.

Miként lehet hatékonyan védekezni az energiaháború ellen?

Ilyen kiélezett helyzetben viszont rövid távú, gyors és hatékony megoldásokra van szükség. „Az európai szintű ársapka alkalmazása nem jó ötlet, mert az áram ára országonként eltérő. Egy önköltség alapú árképzés bevezetése ugyanakkor meggondolandó. Az áram árát ugyanis ma teljes mértékben és helytelenül a földgáz ára határozza meg, miközben az európai áramtermelés csupán harminc százalékát adják gázerőművek” – mutat rá Nagy Márton.

„A gáz árának európai szintű korlátozása könnyen egy indirekt orosz gázembargóhoz vezethet. Az EU a gáz nyolcvan százalékát importálja, főként Oroszországból. Ha az árat korlátozni fogják, Oroszország teljesen elzárhatja a csapokat. A gázárakat tehát csak állami veszteségátvállalás mellett lehet rögzíteni, különben hiány alakul ki” – állapítja meg a tárcavezető.

Az ársapka és az extraprofitadó már egyfajta hungarikum

„Az ársapkákat és az extraprofitadókat mi, magyarok már nemzeti szinten és célzottan alkalmazzuk. De jó lenne újabb ötleteket is keresni. Mára az energiaárak gazdasági hatásai sokkal erősebbek, mint a fiskális vagy monetáris politika hatásai. A kormányoknak és a jegybankoknak egyre nagyobb kontrollt kell gyakorolniuk az energiaárak felett” – vonja le a következtetést Nagy Márton.

Fokozza a problémát, hogy az energiakereskedelem nem transzparens. Minden országnak saját energiatőzsdéje van, és országonként különböző szervezetek látják el ennek felügyeletét. Az ügyletek nagy része pedig a tőzsdén kívül történik. A szerződések tartalma viszont nem nyilvános, a feltételek, az árak államonként eltérők.

„Amíg a pénzügyi piacaink, bankjaink működése sokszor túlszabályozottá vált, az energiapiacokat az alulszabályozottság jellemzi.”

A miniszter megítélése szerint energiaválságban a monetáris és kamatpolitika hatásfoka nagyon alacsony, miközben az energiaár ma már az egyik legfontosabb eleme a transzmissziónak. „Emiatt a jegybankokat fel kell ruházni az energiapiac (akár átmeneti) befolyásolásának, az energiaárak intervenciós lehetőségével.”

Az Európai Központi Bank az energiapiacon?

Nagy Márton úgy látja, hogy az Európai Központi Bank beléphetne az energiapiacra azzal a szándékkal, hogy javítsa a likviditást, és interveniáljon. Az energiapiaci beavatkozást egy, a jegybankok által finanszírozott pénzügyi alap is végezhetné európai szinten. A miniszter szerint a háborús gazdaság európai szinten alakult ki, de nekünk lokálisan kell ezt a csapdahelyzetet elkerülnünk.

Segély helyett munkát, mértéktelen, fogyasztást finanszírozó eladósodás helyett kapacitásmegőrző és -növelő beruházásokat és célzott segítségnyújtást, de legfőképpen a gazdaság »lekapcsolása« helyett az ország működésének biztosítását kell választanunk. A gazdaság, a munkahelyek és a családok védelme érdekében proaktívan segíteni kell az életképes vállalatokon

– zárja gondolatait a szerző, aki szerint nem lehet szem elől téveszteni nemzetgazdaságunk legfontosabb pilléreinek védelmét, és nem szabad letérni a magyar útról.

(Borítókép: Nagy Márton. Fotó: Szollár Zsófi / Index)

Rovatok