Horváth Péter János, A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a Portfoliónak adott interjút, amelyben elmondta, fontos, hogy Magyarország ellátásbiztonsága minél szilárdabb lábakon álljon, és a magyar gazdaság ne veszítse el versenyképességét a régióban.
Horváth Péter János hangsúlyozta, hogy az orosz–magyar gázszerződések mindenképpen növelik a magyar lakossági gázellátás biztonságát, de közben nagyobb hangsúlyt kell helyezni az energiahatékonyságra, valamint az energiafüggetlenség fokozására, ezért az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer újbóli élesítésére van szükség, valamint a hazai áramtermelő kapacitások megőrzése, megújítása és bővítése a következő évek egyik kulcskérdése.
Kiemelte, hogy Magyarország mellett a régiós országok, illetve Németország és Olaszország is erősen építettek eddig az olcsó orosz vezetékes gázra, amelyről egyszerűen nem lehet gyorsan leválni kellő egyéb alternatíva hiányában, maga a leválás pedig nagyobb gazdasági áldozatokkal járhat.
A világgazdaság minden nagy szereplője igyekszik megteremteni saját energiafüggetlenségét. Az Egyesült Államok a palaolaj-, palagáz-kitermeléssel, Kína a szénnel. Európa azonban az energiaátmenet időszakában saját forrásainak csökkenésével egyre növekvő mértékű importra szorul.
Horváth Péter János szerint a földgáz és a nukleáris energia úgy vált az energiaátmenetet kiszolgáló fő energiaforrássá, hogy az atomerőművek cseréjének az üteme nem megfelelő, a földgázkitettség pedig növekszik. Eközben pedig a dekarbonizációs célok előre hozása azt üzente a befektetőknek, hogy nem érdemes szénhidrogén-kutatásba fektetniük. E hatások következménye a szűk kínálat, a visszatérően magas energiaárak.
Horváth Péter János kitért arra, az orosz–ukrán konfliktus és az uniós szankciók kapcsán kibontakozó energiaválság sok szempontból egy kijózanodással ér fel, rávilágított az elmúlt évek túlzottan egyoldalú energiapolitikájának hibáira és megmutatta, mennyire sérülékeny is valójában kontinensünk energiaellátása.
A konkrét intézkedések között szerepel az alternatív gázforrások mennyiségének növelése, a megújuló és energiahatékonysági célok emelése és egyben a villamosenergia-rendszer rugalmasságának fokozása, a lakossági és ipari gázfelhasználás kiváltása. Ezek támogatandó célok, de nagy részük csak középtávon képes eredményt hozni.
Kiemelte, azt is fontos látni, hogy jóllehet az unió erősítheti a tagállamok ellátásbiztonsági törekvéseit azzal, hogy összehangolja a tagállami intézkedéseket, azonban a tagállamok eltérő mértékben sérülékenyek a jelenlegi energiakrízisben és egyúttal eltérő eszközökkel rendelkeznek a károk enyhítésére. Fontos, hogy Magyarország ellátásbiztonsága minél szilárdabb lábakon álljon, és a magyar gazdaság ne veszítse el versenyképességét a régióban.
Szűkösek az importlehetőségek, nem zárható ki, hogy a Gazprom további szállítási korlátozásokat vezet be egyes országokban. Egy ilyen helyzetben az egyetlen lehetőség, hogy a piaci egyensúly ne égbe szökő árak mellett alakuljon ki, hogy visszafogjuk a keresletet, vélekedett.
Horváth Péter János szerint az orosz–ukrán konfliktus miatt az EU gyorsítani szeretne a földgázkivezetés programján, és ahol erre van mód, alternatív szállítókkal váltaná ki az orosz forrásokat.
Magyarország földrajzi és történelmi okokból nagyban épített az orosz forrásokra.
Hozzáteszem, nemcsak hazánk, hanem számos kelet-közép-európai és délkelet-európai ország, de akár Németország, vagy Olaszország is. Ezek az országok jóval nehezebben, sokkal nagyobb gazdasági áldozatokkal tudnak a jövőben függetlenedni az orosz forrásoktól, ez jelenti szerintem a fő problémát – mondta az elnök.
Arra a kérdésre, hogy miért voltszükség energia-veszélyhelyzet kihirdetésére Magyarországon, az elnök elmondta, a háború új helyzetet teremtett az európai energiapiacokon, ami egyrészt rendkívül hátrányosan érinti az európai országok gazdasági versenyképességét a világpiacon.