Főleg a tízszeresére dráguló áram és az esetleges műtrágyahiány, na meg a lakossági vásárlóerő csökkenése miatt fő a kertészek feje.
„Noha már az idei évben is komoly nehézséget okozott a hazai kertészetek egy részének a piaci energiaárak és azon belül is elsősorban a villany árának jelentős emelkedése, egyelőre korántsem akkora a probléma, mint Hollandiában. Ez az év még nem veszteséges a hajtott kertészeteink többsége számára – a gombatermesztőket leszámítva –, de az igazi vízválasztó sok kisebb kertészet számára 2023 lesz” – mondta az Index érdeklődésére Gubacsi Zoltán, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke.
Az Európai Unió egyik leghatékonyabb és ezért az egyik legnagyobb kibocsátású kertészeti ágazatát működtető országában elsősorban gázzal fűtött korszerű üvegházakban állítják elő a paradicsomot, paprikát, kígyóuborkát és a salátaféléket is. A holland statisztikai hivatal adatai szerint 2022 első fél évében az enyhébb tél és a megugró gázárak miatt 25 százalékkal 17,6 milliárd köbméterre csökkent az ország gázhasználata, ezen belül 23 százalékkal csökkent a hajtatókertészetek földgázfelhasználása, ami a termelésre és ezen keresztül az európai zöldségárakra is kihatott.
De nemcsak a holland, hanem a spanyol és az olasz termelők is visszafogták emiatt a kibocsátásukat, ezért is volt magasabb például a paradicsom ára az idén, no meg azért, mert az aszály és a hőhullámok miatt csökkent a termelés
– mondta Gubacsi Zoltán. Magyarországon hozzávetőleg 10-20 százalék volt az ágazat kibocsátáscsökkenése. Hozzátette, hogy az ősz még durvább európai árakat hoz, és ugyan egyelőre csak termelői visszajelzések vannak, de azok alapján úgy tűnik, hogy a téli, kora tavaszi cherry- és snackparadicsom-piacot aligha a holland áru uralja majd Európában, mivel az előállításhoz használt mintegy 800-900 hektárnyi megvilágított, gázzal fűtött üvegházból előfordulhat, hogy csak 100 hektárnyiba kerül növény.
„Ezekre a prémiumtermékekre várhatóan az egész EU-ban csökkenhet a kereslet, ahogyan az infláció – a legfrissebb adatközlés szerint rekordszintű, 9,8 százalék volt a 27 tagállam átlagos fogyasztói árindexe – zsugorítja a vásárlóerőt. Nem véletlen, hogy a holland kereskedőházak egy része már 2023-ra szóló felvásárlási ajánlatokkal keresi meg a magyar hajtatókertészeteket, mivel tudják, hogy csökken majd a holland előállítás” – jegyezte meg Gubacsi Zoltán.
„Magyarországon az járt jól, aki tavaly hosszabb távú szerződést kötött, és a 2020-as 17-20 forint/kWh-s árak után a 25 és 100 forint közé eső sávba eső árajánlatot elfogadta” – mondta Gubacsi Zoltán. Szerinte ugyanis a nehézségek ellenére a kilowattóránkénti 100 forintos áramár mellett, főleg, ha termálvizes fűtésű a növényház – és Magyarországon ebből van több az árutermelő kertészetek között –, még tervezhető a jövő évi termelés is.
Annak azonban már nagyon el kell gondolkodnia, aki most próbál villanyra szerződni, ugyanis a 250-300 forintos kilowattóránkénti áramár mellett még termálvízzel is borítékolható a veszteséges működés, figyelembe véve azt is, hogy az idén összességében 50 százalékkal drágultak a termeléshez szükséges feltételek – úgymint műtrágya, vetőmag, palánta és növényvédőszer –, és várhatóan 15-20 százalékos munkabér-emelkedést is ki kell gazdálkodni
– mondta Gubacsi Zoltán. És ebben még benne sincs az európai gázválság miatt leálló műtrágyagyárak okozta drágulás vagy esetleges termékhiány. Jelenleg a nitrogénműtrágyák öt-hatszor többe kerülnek, mint tavaly, és a speciális összetételű, hajtatásban használt kertészeti műtrágyák leszállítására a rendeléstől számítva legkevesebb két-három hónapot kell várni. Az uniós szankciós politika hatásai itt már fél év alatt érződnek, és ha a gázválság fokozódik, előfordulhat műtrágyahiány is. Akad olyan hajtatókertész, aki dízelaggregátor beszerzésével próbálja megoldani az áramtermelést, mivel az még a jelenlegi piaci üzemanyagár mellett is olcsóbb lesz, mint a 2023-ra most megajánlott áramár.
Szerinte a termék árát meghatározni lesz a legnehezebb feladat, mivel a zöldségek árában még benne sincsenek az idei megemelkedett költségek, beleértve az öntözést is. Márpedig az infláció és az emelkedő rezsiköltségek miatt a lakosság vásárlóereje és költekezési kedve is visszafogottabb lesz, az pedig kiszámíthatatlan, hogy mennyit hajlandóak fizetni mondjuk az aszály miatt a megszokottnál kisebb hagymáért, répáért vagy épp a tél közepén a paradicsomért.
Már most látszik, hogy ha nincs akció, nem fogy a termék
– mondta Gubacsi Zoltán. Pedig a paradicsom esetében a mostani nettó 250 forintos kilogrammonkénti termelői ár már így is alacsonyabb, mint amit a költségek indokolnának, azok fedezéséhez legalább 350 forintot kellene kapniuk a kereskedelemtől. Erre azonban egyre kevesebb az esély a szezon végéhez közeledve, októbertől ugyanis jellemzően belép az észak-afrikai vagy török importáru a piacra, és onnantól az az ár meghatározó.
Ugyanakkor jelentősebb termelés-visszaesést az alelnök egyelőre nem vár az ágazatban, elsősorban a szabadföldi zöldségtermesztésben és a kisebb hajtatókertészetekben lehet területcsökkenés. „Előbbi esetében a kiesés mértéke attól függően változik majd, hogy az energiaárak miatt ugyancsak gondban lévő feldolgozók – konzervgyárak és hűtőipari cégek – milyen termelési szerződéses ajánlatokat tesznek tavaszra. A termőfelület várható csökkenése miatti esetleges áremelkedés azonban nem jelenti azt, hogy így kitermelhető lenne a termeléshez szükséges input anyagok vagy az energia drágulása” – jegyezte meg Gubacsi Zoltán.
Ezért remélik a kertészek is, hogy sikerül olyan energiaár-szabályozást tető alá hozni az EU-ban a jövő héten, az uniós energiaminiszterek találkozóján, ami érdemben visszafogja az árakat, és nem lehetetleníti el az ipar és a mezőgazdaság működését. Szerinte a hazai hajtatókertészetek egy részén segítene az is, ha a kormány újra megnyitná az energetikai korszerűsítési pályázatot a vidékfejlesztési programban, ahogy erre a FruiVeb javaslatot is tett. A lakosság számára pedig az jelentene könnyebbséget, ha más uniós tagállamokhoz hasonlóan mérsékelné a kabinet akár az energia, akár a zöldségek és gyümölcsök áfáját.
(Borítókép: Luigi Baldelli/KONTROLAB/LightRocket via Getty Images)