Az áramárakra jelentős hatást gyakorolnak a gázárak, ez mára közhely lett, azonban ennek az oka sokszor feledésbe merül. Több szakértő már korábban felhívta arra a figyelmet, hogy a kialakult árképzésen muszáj változtatni, hogy uralni tudjuk a rezsiárakat.
Az európai áramtőzsdék a merit order elv szerint működnek. Európa pedig hosszú távú szerződések hiányában a tőzsdei árak alapján szerzi be az áramot. Ennek értelmében a kisebb működési költséggel rendelkező erőművek kerülnek aránytalanul előnybe. Tehát azok az atom-, szél- és naperőművek jutnak versenyelőnyhöz, amelyeknek minimálisak a működési, illetve változó költségeik. Azok az erőművek, amelyek a hő segítségével termelik az energiát – tehát valamit elégetnek, hogy a turbinák működésbe lépjenek –, jóval drágábban állítják elő az áramot. Majd a kész áramot a tőzsdei aukción értékesítik, ahol kialakul egy egyensúlyi ár. Itt a legdrágább ajánlati áron fog teljesülni az adásvétel – miután az ennél drágábbak kihullottak.
Ennek pedig az lesz az eredménye, hogy az alacsony termelési költségekkel rendelkező erőművek járnak igazán jól.
Ez a rendszer a nemzetközi szakértők szerint korábban jól vizsgázott, hiszen a pillanatnyi áramigény kiszolgálását hatékonyan elvégezte. Ráadásul lényegesen segítette a térnyerését a megújuló energiaforrásoknak. A közgazdasági hatások miatt ki tudták szorítani a hőerőműveket. Pletser Tamás, az Erste energetikai szakértője ezt a kérdést lapunk megkeresésére úgy összegezte, hogy „a gázárak Európában alapvetően meghatározzák az elektromosáram-árakat”. Szerinte gyakorlatilag szabályként lehet elmondani, hogy a gáz ára 2,5-3-szorosa az elektromos áram árának.
Az idén kirobbant orosz–ukrán háború ezt a rendszert teljesen felborította. A gázerőművek ajánlatai is szerepelnek a tőzsdei aukcióban, így az egyensúlyi árba végül ők is beletartoznak. Viszont ezeknek az erőműveknek az árai iszonyatosan magasak, hiszen iszonyatosan drága a gáz. „A gázerőművek az elképesztő termelési költségeikkel továbbra is ármeghatározó szerepben ragadtak, azokban az időszakokban, amelyekben az atomerőművek, a vízerőművek, a megújulók és még a sorban utánuk következő szenes hőerőművek sem elegendők az igények kielégítésére” – derült ki a Concorde elemzéséből, amiben egyértelművé teszik:
Ennek a rendszernek a napjai meg vannak számlálva.
A háború ezt a rendszert tette fenntarthatatlanná a nemzetközi és hazai elemzők szerint is. Az Európai Unióban és több nemzetközi kutatóintézetben is kijelentették, hogy megoldást jelentene, ha valamilyen gazdasági eszközzel a két árfolyamot elválasztanák egymástól – egyébként ez a kérdés feltehetően az uniós energetikai miniszterek közelgő csúcstalálkozóján is fel fog merülni. Ilyen rendszer már működik Spanyolországban és Portugáliában. A két ország júniusban elérte, hogy legyen lehetőségük egy úgynevezett „ibériai kivételre”. Ez lehetővé tette számukra, hogy egy évig függetlenítsék a gáz árát a villamos energiáétól, és a gázárat óránkénti ötven euróban maximálták.
Az Erste energetikai szakértője szerint különösen akkor erős a kapcsolat a két ár között a kontinensen, hogyha „magas az áramigény, és a megújuló termelés kapacitáskihasználtsága alacsony”. Szerinte a földgázalapú erőműveket használja ugyanis az Európai Unió a kiegyenlítő elektromosáram-termelésre, ezek az áramtermelési kapacitások hidalják át a különbséget a fogyasztás és az egyéb termelési források között. Ezek a földgázégetésen alapuló erőművek gazdaságosan csak akkor üzemeltethetők, ha a gázár és az elektromos áram között fennáll ez a kapcsolat, egyébként a tulajdonosoknak nem éri meg az üzleti tevékenység.
A kiegyenlítésre csak kismértékben használunk áramtároló megoldásokat, a nagyobb arányú kapacitás a jövőben csökkentheti ezt a kapcsolatot a földgáz és az elektromos áram ára között
– nyilatkozta az Indexnek Pletser Tamás. Európában már többen hangoztatják, hogy ha marad a merit order, akkor azoknak a szereplőknek, akik olcsóbban állítják elő az áramot, extraprofitadót kell fizetniük.
Orbán Viktor miniszterelnök április elején tartott egy nemzetközi sajtótájékoztatót, ahol három javaslatot ismertetett az energiaárak megoldására: javasolta az ETS-rendszer felfüggesztését, valamint azt is, amely összekapcsolja a villamos energia és a gáz árát, illetve, akkor a miniszterelnök úgy fogalmazott: ki kell mondani, hogy átmenetileg ne legyen kötelező bioüzemanyagot keverni a hagyományos üzemanyagokhoz.
A miniszterelnök második javaslata egybecseng a most kiszivárgott uniós javaslatokkal, hiszen, ahogy azt korábban levezettük, a mostani piaci ár független attól, hogy földgáztüzelésű, nukleáris vagy megújuló termelői kapacitásból sikerült az áramot előállítani.
(Borítókép: Index)