A török infláció 24 éves csúcsot döntött, mivel az éves drágulás mértéke augusztusban elérte a 80,2 százalékot. Figyelemre méltó, hogy a forint árfolyama az utóbbi hónapokban a török líráéhoz nagyon hasonlóan mozog. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a török líra / magyar forint keresztárfolyamának alakulása jól mutatja, hogy a piacokon nem a két ország eltérő inflációs adatai alapján hozzák meg a befektetési döntéseiket.

Hozzátette: általánosságban inkább alapvetően az a fontos, hogy a befektetők mit gondolnak az adott országgal szembeni piaci bizalom alakulásáról, és ez az, ami igazán ijesztő. A magyar és a török fizetőeszközt ugyanis megbízhatóság és kockázat szempontjából nagyjából egy lapon említik a nemzetközi befektetők.

Ebből a szempontból sajnos teljesen mindegy nekik, hogy 13,7 százalék vagy 80,2 százalék az infláció, sokkal inkább az számít, hogy mennyire bíznak az adott országban, annak gazdaságpolitikájában, és nagyon jól tudjuk, hogy a törököknél eléggé fura dolgok szoktak történni.

Ehhez képest Magyarországon a befektetői értékítéletre elsősorban a politikai történések, a jogállamisági eljárás és az ezekkel kapcsolatos bizonytalanságok, valamint a költségvetési kilátások kérdésköre is komolyan rányomta bélyegét, tehát nagyon sok olyan tényező van, ami miatt összességében egy kalap alá veszik Magyarországot és Törökországot.

Az ING Bank vezető elemzője szerint az is jól látható, hogy sajnos sokkal inkább hajlamosak a befektetők Törökországgal egy kalap alá venni Magyarországot, mint például Csehországgal vagy Lengyelországgal, ezért valósulhatott meg a török líra és a magyar forint utóbbi hónapokban látott együtt mozgása.

Virovácz Péter szerint a törökök nagyon sok monetáris politikai vargabetűt csináltak, de azért alapvetően azt mondhatjuk, hogy egyrészt a befektetők hozzászoktak ehhez, másrészt a törökök gazdaságpolitikai szempontból a korábbiakhoz képest talán nem csináltak annyira hajmeresztő dolgokat az elmúlt időszakban, és ez segített a török lírán is. A másik dolog, ami miatt a törökök más helyzetben vannak, mint Európa, az energiakérdés. A gázhelyzet nagyon befolyásolja most az európai fizetőeszközök értékeltségét.

A törököknél azonban erről szó sincs, náluk nem fenyeget energiaválság és energiaprobléma, nincs ellátásbeli akadály, ahogy náluk gazdasági recesszió sem közeledik. Ebből a szempontból jelenleg a török fizetőeszköz stabilabbnak számít a befektetők szemében.

A nyári szezonban az euró 28 török líra körüli árfolyamon volt. Az energiaválság azonban megtörte az euró értékeltségét is, de a forintnak is vannak országspecifikus gondjai. A törökök véget vetettek a hajmeresztő monetáris politikának (befejeződött a kamatcsökkentések időszaka), némileg konszolidálódott a helyzet. 2021 végén volt egy nagyon komoly töröklíra-gyengülés, de azóta a török gazdaságpolitika a náluk megszokotthoz képest normalizálódott, plusz bejött a képbe az európai energiaválság. Ez fékezte meg 2022-ben a török líra gyengülését az euróval és a magyar forinttal szemben.

A forint értékeltsége pedig eközben több hullámban is mélypontra került a jogállamisági vita és egyéb bizonytalanságok miatt. A közeljövőben a török líra amerikai dollárral szembeni gyengülésére lehet számítani, de az euróval szembeni árfolyammozgás leginkább az európai gázkrízis függvénye. Az elemző elmondása szerint összességében a török líra gyengülésével számolhatunk rövidebb és hosszabb távon egyaránt. Az amerikai dollár év végére akár 20 török lírába is kerülhet, így a török fizetőeszköz a dollárhoz képest a következő 4 hónap alatt a jelenlegi szintekről több mint 10 százalékot is gyengülhet.

(Borítókép: Erhan Demirtas / Bloomberg / Getty Images)