Kisebb ingadozással ugyan, de alapvetően erősödéssel zárta a napot a forint–euró árfolyam, annak ellenére is, hogy alapvetően borús hangulat uralkodott a világ tőzsdéin, mivel a befektetőket az infláció erősödése mellett az energiaválság is aggasztja. A 403,69 forintos nyitóár enyhén emelkedett, de aztán kora délelőttre beállt 401–400 forint közé, majd kora délután áttörte a 400-as, lélektaninak is mondható határt, onnantól kezdve pedig töretlenül erősödött, és végül 397 forintnál állapodott meg az árfolyam délután ötre. 

A dollár esetében hasonló trend látszott: a 407,6 forintos nyitóárhoz képest a napi maximum 409,4 forint volt, de valamikor délután egy óra környékén erősödésnek indult a forint a dollárral szemben, és a trend a tőzsdezárásig kitartott. A záróár 398,26 forintnál állapodott meg. 

A svájci frank esetében még erőteljesebb volt a forint erősödése: a 414,15 forintos kurzus a nap végére 406 forintig menetelt. 

A forintárfolyam alakulását vélhetően az is segítette, hogy továbbra is nagyjából paritáson mozgott a dollár–euró keresztárfolyam: a nyitóára 0,9881 volt, este öt körül, az európai tőzsdék zárásakor pedig 1,005 körül járt az euró jegyzése a dollárral szemben. Az eddigi kivárással szemben azt, hogy az amerikai tőzsdenyitás után merre fordul a kereskedés, alapvetően az határozza meg, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed vezetői tisztviselői milyen nyilatkozatokat tesznek ma, illetve hogy mi áll majd az este publikált Fed Bézs Könyvben. 

Loretta Mester, a clevelandi Fed vezetője például arról beszélt az MNI webcastjában, hogy az infláció várhatóan 2023-ban mérséklődik majd 5-6 százalékig, egyelőre azonban korai még találgatni szerinte, hogy az Egyesült Államokban túl vannak-e már a tetőzésén. Úgy vélte, hogy a központi bank monetáris politikájának restriktív irányba kell elmozdulnia, és „egy ideig ott kell maradnia”, hogy az infláció lehűljön.

(Borítókép: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)