A május és augusztus közötti viharszezonban viszonylag kevés kárbejelentéshez a korábbi éveknél jóval magasabb átlagos kifizetések társultak a Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint.
Májustól a nyár végéig 63 ezer kárbejelentés érkezett a hazai biztosítókhoz, ezen esetek száma a fele-kétharmada annak, mint amennyi a korábbi években történt. A Mabisz 2010 óta összesíti az egyes viharszezonok káradatait, azóta csak 2018-ban érkezett ilyen kevés bejelentés.
A kifizetett összeg csaknem 7,5 milliárd forint volt az idei viharszezonban, ami elmarad a tavalyitól. Ugyanakkor az idei átlagos viharkár meghaladta a 120 ezer forintot, ami 20-40 százalékkal több az elmúlt évek kifizetéseinél.
A Mabisz szerint ez egyrészt jelzi az idei viharok erősebb intenzitását, másrészt a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeket; a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni.
Az elmúlt négy hónapban május végén voltak a legkomolyabb viharok. A viszonylag alacsonyabb lakossági kárszámok az elmúlt két hónap kedvezőbb időjárási körülményeinek köszönhetők.
Júniusban 39 ezer bejelentésnél és 4,6 milliárdos kárösszegnél tartottak a biztosítók, ami lényegesen meghaladta a 2021-es rekordév időarányos káradatait.
A tavalyihoz hasonlóan idén is nagyon sok volt a jégkár, valamint a tetőbeázások mellett a villámcsapások és azoknak másodlagos, indukciós hatásai adtak alapot a kárigényre.
Az időjárás kiszámíthatatlanságát jelzi, hogy idén eddig a legsúlyosabbnak a január 30-i orkán következményei bizonyultak, ami több mint 27 ezer bejelentés alapján csaknem hárommilliárd forintjába került a biztosítóknak. A tapasztalatok szerint az időjárási anomáliák egyre kevésbé korlátozódnak a hagyományos viharszezonra – közölte a Mabisz.