A dolgozók negyede kapott eddig bérkompenzációt, de csak ötödüknek emelkedett év elején és év közben is a fizetése – derült ki a Publicus Intézet a Népszava felkérésére végzett felméréséből. A kutatás szerint az alkalmazottak 70 százaléka nem kapott év közbeni béremelést (ráadásul viszonylag magas, 5 százalék volt a kérdésre válaszolni nem tudók vagy nem akarók aránya), 41 százalékuk pedig nem is számít rá, hogy bármivel is ellentételezik számára az inflációt. Eleve 42 százalékuknak már év elején sem emelték a fizetését, nemhogy azóta. Mindössze előbbiek hat százaléka szerint volt év közben valamekkora bérfejlesztés, de messze nem akkora, hogy az inflációval lépést tartson. 

A lapnak válaszoló szakszervezetek szerint bár a munkaerőhiánytól sújtott, vagy a tőkeerősebb, jellemzően a bevételeiket euróban elszámoló cégek igyekeznek évközi emeléssel megtartani a jó munkaerőt, nyár óta a gazdasági válság mélyülésével inkább már csak egyszeri bérkiegészítéssel, támogatásokkal és juttatásokkal próbálkoznak, amelyek nem épülnek be az alapbérbe. Holott nyár közepéig még rendkívüli, évközi béremelésekről szóló megállapodásokat is sikerült kötniük a szakszervezeteknek. 

A cégek mindegyike igyekszik igazodni a piachoz, az áremelkedésekhez, és igyekszik megtartani a jó munkaerőt. A rendkívüli béremelés azonban messze a vállalatok kisebb részére jellemző csupán – fogalmazott a lap megkeresésére Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Az ősszel induló minimálbér-tárgyalásokról szólva kijelentette, hogy olyan megállapodást fognak kötni, amely tükrözi a jelenlegi gazdasági helyzetet, és figyelembe veszi az inflációt is. A helyzet azonban olyan gyorsan változik most, hogy konkrét számokat egyelőre fölösleges mondani.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke szerint a jövő évre elvárt béremelés szintjéről még nincs egységes munkavállalói álláspont, várják a harmadik negyedév gazdasági mutatóit. Ugyanakkor minden szakszervezet szerint fontos lenne az inflációkövető emelés. A gazdasági kilátások bizonytalansága miatt egyelőre csak egyéves megállapodásban gondolkodnak a felek. 

A jelenleg bruttó 200 ezer, illetve 260 ezer forintos minimálbér és garantált bérminimum jövő évi összegéről tárgyalni hivatott Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését még nem hívta össze a kormány, várhatóan valamikor októberben kerül erre sor. 

A Népszava arra is rákérdezett, hogy a rezsicsökkentés kivezetésével és a spórolásra kényszerülő cégeknél emelkedhet-e a home office-ba küldött dolgozók aránya. A lap megrendelésére készült felmérés szerint minden 10-ik dolgozó dolgozik otthonról, további 13 százalék pedig hibrid munkarendben. A munkavállalók ötöde esetében jellemzően az irodai munka a meghatározó, 54 százalékuknál pedig nem releváns a kérdés, azaz vélhetően otthonról nem ellátható feladatokat végeznek munkájuk során.

Kiderült, hogy a munkavállalók 9 százalékának munkahelyén azt tervezik, hogy otthoni munkavégzésre állnak át ott is, ahol a munka jellege alapján lehetőség volna a home office-ra, de most még nem így dolgoznak. Érdekes, hogy a kormánypártiak csaknem ötöde nyilatkozott így, miközben az ellenzéki szavazók egyáltalán nem tudnak ilyen tervekről. A munkahelyek majdnem kétharmadánál azonban a dolgozók szerint a magas rezsi miatt sem rendelnék el a home office-t, hiába adna rá lehetőséget a munka jellege.