Az RTL nézői több felvételt is küldtek, amelyen az látható, hogy egy-egy üzletben elfogyott a tej, holott az árstopos rendelkezések szerint a boltoknak állandóan biztosítaniuk kellene, hogy hozzá lehessen jutni a termékekhez (emiatt több alkalommal is kaptak már hatósági pénzbírságot az üzletek).

Ehhez képest most még Budapestről is érkeztek olyan felvételek, amelyek szerint nem volt az olcsó tejből a boltban. Egy békéscsabai lakos pedig arról számolt be, hogy rendszerint 300-400 forintos tejekhez jut csak hozzá az árstopos termék helyett. Volt olyan vevő is, aki három üzletlánc boltjaiban sem kapott a hatósági áras tejből.

Az RTL ezzel összefüggésben kisboltok tulajdonosait is megkérdezte, akik azt mondták:  ők sem jutnak hozzá ezekhez a termékekhez. „Mi úgy gondoljuk, hogy vissza is tartják valamelyest, vagy a gyártók, vagy a forgalmazók” – mondta egyikük. Mindeközben a magyar Tej Terméktanács ügyvezetője azt mondta: a boltok szép számmal rendelnek a termékekből, mivel a hazai gyártók augusztus végéig már hetven százalékkal több ilyen tejet adtak el, mint tavaly.

Elképzelhető, hogy a vásárlói igények olyan magasak, hogy időnként logisztikai fennakadások lehetnek. Egyértelműen az látszik, hogy óriási az igény a fogyasztók részéről, és az is látszik, hogy ez a tejkategória kannibalizálja más fogyasztói folyadéktej-kategóriák eladásait 

– fogalmazott Harcz Zoltán, a terméktanács ügyvezető igazgatója.

Ez volt a minisztérium válasza

Az RTL Híradó ezzel kapcsolatban a magyar kormányhoz is kérdéseket intézett. Megkérdezték többek között, hogy mi lehet a hiányok oka, és hogy hatóságilag ellenőrzik-e a rendelkezések betartását. A kérdésekre válaszolva az Agrárminisztérium azt írta: 

A magyar kormány azért döntött az élelmiszerárstopról, hogy megvédje a magyar lakosságot az elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okozta inflációtól és az áremelkedéstől.

A kormány azonban valójában még jóval a háború és a brüsszeli szankciók előtt, idén januárban, a választási kampány közepén döntött az árstopról. A minisztérium válaszában azt is közölték: „Vizsgáljuk, ha a kereskedők az árstoppal érintett termékeken keletkező veszteséget más termékek árába fogják beépíteni, vagy ha a megfelelő mennyiség nem áll a fogyasztók rendelkezésére. A kormány korábbi döntése értelmében az ársapkát határozott időre vezette be, a jelenlegi szabályozás szerint október 1-ig van érvényben, de folyamatosan vizsgálja a helyzetet, és dönt majd az árstopok ügyében.”

(Borítókép: Bodnár Boglárka / MTI)