Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, Windisch László elmondta, hogy az ÁSZ feladata a közpénzek szabályszerű, hatékony és célszerű elköltésének a vizsgálata, viszont nem nyomozó hatóság, és a jövőben sem lesz az. Véleménye szerint az is elképzelhető, hogy a jövőbeli bizottsági alku részeként szánnak valamilyen szerepet az Állami Számvevőszéknek is - írta meg a 24.hu.Az uniós egyeztetések során ugyanis kiemelt jelentőséggel bírt, hogy az Integritás Hatóság a kormányzattól független irányítás alá kerüljön. Mivel az ÁSZ szakmaiságát és függetlenségét a bizottságnak is el kell ismernie, ezért az ÁSZ elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy a jelölési folyamatban kapnak valamilyen szerepet. Azonban erről csak a törvénytervezet benyújtását követően tud nyilatkozni – írta meg a 24.hu.

Az ÁSZ elnöke a 24.hu kérdésére megerősítette, hogy Márki-Zay Péterhez kötődő Mindenki Magyarországa Mozgalom külföldről érkező támogatása miatt az Állami Számvevőszék már vizsgálatot indított. A kampánypénzek felhasználásával kapcsolatosan ugyanis törvény írja elő a vizsgálatot, mely már el is indult a jelöltet állító pártok körében. Ennek a vizsgálatnak a keretében természetesen megvizsgálják a külföldről érkező támogatások tilalmára vonatkozó szabályt is, és értékelni fogják a sajtóban megjelent információkat is.

Gulyás Gergely nemrég bejelentette, hogy a rezsiköltségek emelkedése miatt az állami intézményeknek télen meg kell spórolniuk a tavalyi gázfelhasználásuk 25 százalékát. Windisch László szerint az Állami Számvevőszéknek is nagyon komoly energiatakarékossági intézkedéseket kell hoznia. Télen az irodáikban letekerik a fűtést és spórolni fognak az árammal is. Az ÁSZ elnöke azt is meggondolja, hogy ebben az időszakban az alkalmazottak heti egy napot (valószínűleg pénteken) inkább otthonról dolgozzanak. Erről döntés még nem született.

Az Állami Számvevőszéknél változatlan energiafelhasználási szint mellett tavalyhoz képest mintegy 70-80 millió forintos többletkiadásra lehetne számítani. Az ÁSZ elnöke szerint ők még viszonylag jobb helyzetben vannak, mert korábban több éves szerződést kötöttek, és ez alapján az áram számukra jövőre olcsóbb lesz, mint idén. A rezsiköltségek fedezése céljából ellenek ellenére is szükség lesz költségnemek közötti átcsoportosításra, de elsődlegesen takarékossági intézkedésekkel akarnak költségeket lefaragni.

Az ÁSZ előző vezetése alatt számos kritika érte az ÁSZ-t amiatt, hogy nem kellő mélységében és eréllyel hívja fel a kormány figyelmét arra, hogy hol és hogyan csúszik el a közpénzek felhasználása. Az új elnöki ciklusban Windisch László szerint ebben is módszertani változás várható, melynek segítségével a korábbinál átfogóbb és egyértelműbb lesz a közpénzügyekről alkotott kép, mivel sokkal mélyebb vizsgálatokat fognak végezni.

Az ÁSZ elnöke szerint a szabályalapú megközelítés, a szabályozottság vizsgálata is fontos, azt követi a működés, gazdálkodás valós és átfogó vizsgálata. Fontos, hogy a vizsgálat mindig az ellenőrzött szervezet érdekében, annak támogatása céljából történik. Az állami pénzügyeket a döntésekhez, tranzakciókhoz, gazdasági eseményekhez időben a lehető legközelebb esően kell ellenőrizni.

A kötelező feladataikon túl vannak olyan nagy témák, amelyekre a következő években szeretnének kiemelt figyelmet fordítani. Ilyen például a vízgazdálkodás: a felhasználás, az öntözés, a közművek működése. Hozzátette, hogy a vízzel történő állami gazdálkodás a túlélés záloga. Fókuszban lesz a dereguláció is: javaslatokat fognak tenni a szükségtelen bürokrácia leépítésére.

Windisch László szerint egy abszolút objektív kockázatkezelési, kockázatelemzési rendszert építenek ki, amiben szakmai alapon dől el, hogy kit vonnak ellenőrzés alá. Hozzátette, hogy nagyon nehéz időket élünk, és sok olyan, az állami pénzügyekre ható kockázattal szembesülnek az országok, amikre kevés ráhatásuk van. A háború és az energiaárak nagymértékben befolyásolják az inflációt és a közvetlen kormányzati kiadásokat.

Azt még nem tudják, hogy a rezsitámogatásokat mennyire széles körben kell, illetve lehet kiterjeszteni a vállalkozásokra, közületekre, állami intézményekre. Ez teljes mértékben a nemzetközi energiapiactól függ, ami viszont annyira volatilis, hogy ember nincs, aki meg tudja jósolni, mi lesz egy hét vagy egy hónap múlva. Ez egy jelentős fiskális kockázat lehet. Nehezen tervezhető továbbá az emelkedő jegybanki alapkamat, a finanszírozási költségek miatt az adósságszolgálat alakulása, valamint a jegybanki veszteség költségvetési finanszírozása. Tehát azt sem lehet még tudni, hogy vajon módosítani kell-e a 2023-as állami költségvetést.