Az eddigi munkaerőpiaci Hartz-programban a bírálók szerint a munkanélküli-ellátások túl magasak voltak, ezért csak gyenge ösztönző hatásuk volt a munkába való visszatéréshez. Az Olaf Scholz német kancellár vezette koalíciós kormány szociális reformjának kezdeményezője a munkaügyi miniszter, Hubertus Heil volt. A hivatalosan Bürgergeld nevet viselő polgári juttatási rendszer január elsején váltja fel a Hartz-programot.

Még a parlamentnek el kell fogadnia

A tervek szerint az egyedülálló munkanélküli felnőttek havi 502 eurós támogatásban részesülnek – a Hartz-program havi összege jelenleg 449 euró, így mostani változás értelmében a változás 53 euró lesz. A 2023-tól életbe lépő új rendszer kötelezni fogja a munkanélkülieket az állást közvetítő központokkal való együttműködésre. Az eddigi információk szerint aki ezt elmulasztja, büntetésre számíthat. 

Az új támogatási rendszer biztonságot nyújt, és esélyeket biztosít

– érvelt Olaf Scholz kancellár, hangoztatva azt is, hogy az új rendszer kevésbé bürokratikus az Infostart beszámolója szerint. A munkaügyi miniszter szerint a reform a biztonság mellett nagyobb tiszteletet is ad az érintetteknek, ugyanakkor a munkaközvetítő központok terhei csökkennek. A ZDF német közszolgálati televízió értesülése szerint a havi juttatás mellett a munkanélküliek egyéb támogatásban is részesülnek. Feltehetően az állam az első két évben fedezi a lakásbérleti díjukat.

Bírálta az új munkanélküli-juttatási rendszert több ellenzéki párt is. A CDU/CSU konzervatív pártszövetség úgy vélekedett, hogy a Bürgergeld elhibázott, és ösztönzi a munkanélküliséget. A konzervatív pártok is hasonlóan érvelnek, szerintük csökkenni fog a munkavállalásra történő ösztönzés. Az új rendszert a parlamentnek még jóvá kell hagynia.

(Borítókép: Marco Buschmann szövetségi igazságügyi miniszter és Olaf Scholz kancellár a szövetségi kabinet ülésén a Kancellári Hivatalban a Hartz-programról való egyeztetésen 2022. szeptember 14-én. Fotó: Kay Nietfeld / dpa / Picture Alliance / Getty Images)