A nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat.
Jó hírt kaptak a közvetlenül a nyugdíj előtt állók: 2023-as nyugdíjigénylés esetén a 2021-es és korábbi évek nettósított éves kereseteit kell a 2022-es esztendő kereseti szintjéhez igazítani, márpedig a 2023 márciusában kiadandó valorizációs szorzók várhatóan rekordmagasak lesznek – számolt utána Farkas András nyugdíjszakértő a Nyugdíjguru portálon.
Egy adott évben nyugdíjba vonulók havi nyugdíjának megállapítása összetett számítással történik, a legfontosabb paraméterek közé tartoznak az egyes évekre megállapított úgynevezett valorizációs szorzók, amelyek az átlagos nettó keresetek alakulásához igazodnak.
A valorizációs szorzókra azért van szükség, mert ezekkel lehet hozzáigazítani a nyugdíjazás előtti években, évtizedekben szerzett fizetéseket a nyugdíjba vonuláskor kapott keresetekhez.
Az érintettek munkával töltött évei alatt nemcsak a béreket meghatározó tényezők változnak, hanem összegszerűen sem lehet direkt beszámítani a nyugdíjba a régi járandóságot. Egy 1980-ban szerzett pár ezer forintos havi fizetés ma már nyilvánvalóan kevés lenne. A valorizálás fő oka tehát, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek nagy változáson mentek keresztül. Nem lehet egy az egyben beszámítani a nyugellátásba például egy 1998-ban kifizetett munkabért egy 2022-ben elért jövedelemmel.
A szintre hozás a valorizációs szorzószámokkal történik, amelyeket évente határoznak meg. Minden év elején csak nyugdíjelőleget állapítanak meg, hiszen a nyugdíj összegének végleges kiszámításához szükséges valorizációs szorzószámokat a harmadik hónapban teszik közzé.
Az új nyugdíjas kezdő nyugdíjának összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíjmegállapítás napjáig elért keresetekből kell meghatározni. Ez az időszak a 2023-es kezdő időponttal megállapított nyugellátásoknál már 35 évi jövedelem figyelembevételét jelenti, tehát az aktív kereső időszak több mint felében elért munkabérek és egyéb jövedelmek már beszámítanak a nyugdíjba.
A KSH legfrissebb gyors tájékoztatója alapján 2022 első hat hónapjában a bruttó és a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset egyaránt 18 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ha egész évben marad ez az ütem, akár 18 százalékkal nagyobb értéket érhetnek el a valorizációs szorzók, mint tavaly (a 2020-as nyugdíj-megállapításnál alkalmazott szorzó 11,4 százalék, a 2021-es 9,7 százalék, a 2022-es pedig 8,7 százalék volt) – írja a Napi.hu.
Mindez azt jelenti, hogy a 2023-as év nyugdíjigénylői a valorizáció eddigi legnagyobb haszonélvezői lehetnek
– írta Farkas András.
„Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani a korábbi évek kereseteit, jövőre is folytatódhat az a trend, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat” – állapította meg a szakértő.
Mindez nemcsak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára is vonatkozik, hiszen a kedvezményes nyugdíj összegét ugyanolyan szabályok szerint számítják.
„A világ modern nyugdíjrendszereiben jellemzően egyáltalán nincs hangsúlyos szerepe annak, hogy melyik évben igényli a jogosult nyugdíját, hiszen teljes mértékben igazságtalan, ha a nyugdíjba vonulás időpontja a nyugdíj összegét leginkább meghatározó tényezők egyikévé válik” – vélekedik Farkas András.
A 2010-es évek derekától kezdve minél későbbi évben igényli valaki a nyugdíját, annál nagyobb összegű nyugdíjat kaphat: akár hatvan-nyolcvan százalékos eltérést is okozhat, ha valaki hasonló karrierív után hat-nyolc évvel ezelőtt vagy mostanában igényelte a nyugdíját. Ennek fő oka az, hogy az utóbbi években meglódult a nemzetgazdasági átlagbér növekedése, ezért a valorizációs mértékek is megugrottak.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)