Ahogy arról beszámoltunk, a Magyar Nemzeti Bank szokásos keddi kamatdöntő ülésén 11,75 százalékról 125 bázisponttal, 13 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Ezzel kisebb meglepetés született, mivel az elemzők és a pénzpiacok legfeljebb 100 bázispontos emelésre számítottak.

Ezt követően az MNB elnöke, Matolcsy György úgy értékelte a helyzetet, hogy a Monetáris Tanács egyhangúan hozta meg a döntést, és további három dologban határozott:

1. megemelték a jegybanki alapkamatot,
2. ezzel pontot tettek és lezárták a 16 havi kamatemelési ciklust,
3. erősödni fog a monetáris szigorítás, de nem kamatemelésekkel – más eszközzel folytatják az infláció elleni harcot.

Az MNB elnöke szerint a döntés mögött az áll, hogy a 2020-as évtized egyre inkább emlékezetet az 1970-esre. 

Az MNB az unióban elsőként felvette a harcot az infláció ellen. Az, hogy az elsők között vettük fel a harcot, azt jelenti, hogy a legmagasabbra emeltük az alapkamatot, mert egy sor kihívással állunk szemben. Számos tényező miatt a MNB-nek az árstabilitás mellett a pénzügyi stabilitást is figyelembe kell vennie

– fogalmazott Matolcsy György, aki kiemelete, nincs értelme egy két számjegyű alapkamatnál tovább emelni, ráadásul kedvező hírek érkeznek a nemzetközi gazdaságról: olyan, mintha túl lennénk a nehezén. Az MNB elnöke szerint vissza kell térni az egyensúlyi növekedési pályára, ahonnan a pandémia után letértünk. Szerinte a magyar költségvetés letért az egyensúlyi pályáról. Matolcsy György kiemelte: fel kell gyorsítani Magyarországon a jó átmeneteket – itt a jegybank elnöke az energetikai szektorra és a digitalizációs átmenetre gondolt többek között, valamint az oktatási átmenetre.

Zárásként úgy fogalmazott: a tét az, hogy megnyerjük a 2020-as évtizedet. Ehhez a kulcs egy intenzív felzárkózási pálya, amelyhez egyvalamit a jegybank elnöke szerint el kell kerülnünk:

(Borítókép: Matolcsy György 2021. július 6-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)