Jelenleg felemás képet mutat a hazai albérletpiac. A lakbérek országosan augusztusban 24,8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, Budapesten pedig 23,4 százalékos volt a drágulás. Havi szinten viszont tovább lassult az albérletár-emelkedés üteme.
Az országos átlagot nézve augusztusban 24,8 százalékkal magasabbak voltak az albérleti díjak, mint egy évvel korábban. Budapesten pedig 23,4 százalékos volt a növekedés a KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint.
Júliushoz képest országosan 1,5 százalékkal, a fővárosban 1,3 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, ez pedig jelentős lassulást jelent a júliusi 2,3 és 3 százalékos havi áremelkedéshez képest – írja közleményében az ingatlan.com.
Augusztus sorrendben a harmadik hónap, amikor országosan és a fővárosban is lassult a drágulás üteme. Ráadásul abban a hónapban, amely a felsőoktatási tanév indulása előtt főszezont jelent a piacon
– mondta el Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki arról is beszélt, hogy az albérletárak alakulását hosszabb távon, az infláció hatását is figyelembe véve még a járvány előtti szinten van a piac. Ez abból látható, hogy 2015-höz képest reálértéken 2019 végén 30 százalékkal voltak magasabbak a lakbérek, míg idén augusztusban 25 százalékkal haladták meg azt a szintet.
Az ingatlan.com elemzése arra is kitért, hogy szeptember végén Budapesten és a megyeszékhelyeken átlagosan mennyiért kínálták a bérelhető lakóingatlanokat.
A megyeszékhelyek közül Székesfehérvár és Veszprém a legdrágább város, itt szintén 150 ezer forintért kínálják a kiadó lakásokat. Debrecenben 145 ezer forint, Tatabányán és Győrben 135-135 ezer, Szegeden 130 ezer, Miskolcon pedig 100 ezer forintért.
A megyeszékhelyeken a 100 ezer forint alatti kategóriába sorolhatóak az olcsóbb kategóriába a tulajdonosok kínálatán belül. Debrecenben, Győrben, Tatabányán, Székesfehérváron és Veszprémben 7–16 százalékos az arányuk, a másik véglet Salgótarján és Kaposvár, ahol a kínálat 87, illetve 70 százalékát adják havi 100 ezer forintnál alacsonyabb áron.