A nagy változást az év közbeni törés indokolja, benne a látványosan romló költségvetési egyensúllyal, az egyre veszélyesebb világpolitikai és világgazdasági helyzettel és a fogyasztást nagyban befolyásoló, nyáron bejelentett megszorításokkal. A GKI ugyanakkor az EU-pénzekhez való „lassú, de legalább részleges hozzáférést” feltételezte prognózisa kialakításakor – olvasható a közleményben.

A gazdaságkutató intézet szerint idén még 7,5 százalékkal növekszik a fogyasztás, köszönhetően a választás előtti „osztogatásnak”, ez azonban 3,5-4 százalékkal eshet vissza jövőre: a beruházások az idei stagnálás után 12 százalékkal csökkenhetnek, a munkanélküliség pedig az idei 3,5 százalékos szint után jövőre a 2021. évinél is valamivel magasabb, 4,3 százalék körüli lehet. A GKI nagymértékben, 14,5 százalékra emelte az idei inflációs előrejelzését, jövőre pedig már 16 százalékos drágulást prognosztizál. A forint esetében pedig az idén átlagosan 385 forintos eurójegyzés után jövőre már átlagosan 410 forintos árfolyammal kalkulálnak – írja a közleményt szemléző HVG.

Az államháztartási hiánnyal kapcsolatban a gazdaságkutató intézet még a kormányzatnál is borúlátóbb: Varga Mihály a múlt héten a Közgazdász-vándorgyűlésen „csak” 6,1 százalékos deficitet jósolt, a GKI 6,5 százalékkal számol erre az évre. Amit az súlyosbít, hogy egyelőre nem érkeznek uniós források, tehát még az idén, illetve jövőre is nagyobb összegű külföldi devizahitelre lesz szüksége az országnak. 

Kiemelik: a megszorítások első következményei, a belföldi kereslet szűkülésének első jelei már észrevehetőek. Az élelmiszer-kereskedelem forgalma júniusban és júliusban már csökkent, az utóbbi hónapban több mint 3 százalékkal. A lakosság hitelfelvétele az első félévben még 10 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakáénál, júliusban viszont már 25 százalékkal kisebb. Közleményük szerint az építőipari termelés ugyan két hónap visszaesés után újra növekedni tudott júliusban, a szerződésállomány csökkenése visszaesést vetít előre.

A munkanélküliség alacsony, de júliusban és augusztusban kissé emelkedett (3,3 százalékról 3,5 százalékra, majd 3,6 százalékra). A régióban az idén sokáig egyik legalacsonyabb infláció augusztusban már a negyedik legmagasabb volt, a gazdasági várakozások pedig egyre romlanak. Ezzel párhuzamosan a külső egyensúly, főleg az energiaárak emelkedése okozta cserearányromlás miatt tovább romlik.

A folyó fizetési mérleg hiánya az első héthavi 6 milliárd euró után az év egészében 13 milliárd euró lehet, ami a GDP mintegy 7,5 százaléka. 2023-ban hasonló helyzet várható, a külkereskedelmi deficit kissé csökkenhet, a jövedelemkiáramlás azonban a növekvő kamatterhek miatt emelkedhet. A GDP-növekedés üteme az előző negyedévhez viszonyítva lassul, a harmadik negyedévben stagnálás, a negyediktől 2023 közepéig recesszió várható – vélekedett a GKI.

Miközben az első negyedévben a nettó keresetek az egyszeri kifizetések révén 21 százalékkal, az infláció 8,5 százalékkal, ezek eredőjeként a reálkeresetek közel 12 százalékkal emelkedtek, a negyedik negyedévben a 20 százalék körüli infláció következtében 3,5 százalékos lehetett a reálbércsökkenés – írja a gazdaságkutató.

2023-ra a GKI 10 százalék körüli, talán 1-2 százalékponttal magasabb minimálbér-emelést valószínűsít. A bruttó keresetek 13 százalék körüli emelkedésével számol, miközben az infláció éves átlagban 16 százalék, de 2023 végén már 10 százalék körüli lehet.