Az elmúlt két évtizedben Kína építette ki a világ messze legnagyobb óceáni halászflottáját, közel háromezer hajóval. Miután saját part menti vizein súlyosan megfogyatkozott a halállomány, Kína ma már a világ valamennyi óceánjában halászik, méghozzá olyan mértékben, amelyhez képest eltörpül a helyi országok halászata.
A hatás egyre inkább érezhető az Indiai-óceántól a Csendes-óceán déli részéig, Afrika partjaitól Dél-Amerika partjaiig − így látható Kína globális gazdasági hatalma a nyílt tengereken.
Kína ezen erőfeszítései diplomáciai és jogi tiltakozást váltottak ki. A flottát illegális tevékenységekkel is összefüggésbe hozták, beleértve más országok felségvizeinek megsértését, a munkaügyi visszaélések eltűrését és a veszélyeztetett fajok kifogását. 2017-ben Ecuador lefoglalt egy hűtőkamiont, a Fu Yuan Yu Leng 999-et, amely 6620 cápát szállított illegális rakományként, amelyek uszonyai Kínában csemegének számítanak − írja a The New York Times.
Kína tevékenységének nagy része azonban legális − vagy legalábbis nagyrészt szabályozatlan. Tekintettel az egyre gazdagodó kínai fogyasztók növekvő igényeire, ez valószínűleg nem fog egyhamar véget érni. Azt azonban nem jelenti, hogy fenn is tartható.
2020 nyarán az Oceana természetvédelmi csoport közel háromszáz kínai hajót számolt össze a Galápagos-szigetek közelében, közvetlenül Ecuador kizárólagos gazdasági övezetén kívül, azaz a területétől kétszáz tengeri mérföldes övezeten kívül, ahol a tengerjogi szerződések értelmében a természeti erőforrásokra vonatkozó jogok az országot illetik meg. A hajók olyan szorosan körülölelték az övezetet, hogy a helyzetük műholdas feltérképezésével nyomon követhető volt annak határa.
A kínai hajók együttesen a Galápagos-szigetek közelében folytatott halászat közel 99 százalékát tették ki.
Azt, hogy ipari méretekben halászhat, Kína az olyan hajóknak köszönheti, mint a Hai Feng 718, egy 1996-ban Japánban épített hűtő/szállító teherhajó. A hajót Panamában jegyezték be, és a pekingi Zhongyu Global Seafood Corporation nevű vállalat üzemelteti.
Tulajdonosa egy kínai állami vállalat: a China National Fisheries Corporation.
A Hai Feng 718 hordozóhajóként vagy anyahajóként ismert. Hűtött raktérrel rendelkezik a többtonnányi áru tartósítására. Emellett üzemanyagot és egyéb ellátmányt is szállít a kisebb hajók számára, amelyek a tengeren kirakodhatják a fogásukat és feltölthetik a legénységüket. Ennek eredményeként a többi hajónak nem kell időt vesztegetnie a kikötőbe való visszatéréssel, így szinte folyamatosan halászhatnak.
2021 júniusától egy év alatt a Hai Feng 718 legalább 70 kisebb, kínai zászló alatt közlekedő halászhajóval találkozott a tenger különböző pontjain a Global Fishing Watch nevű, a hajók jeladóiból származó helymeghatározási adatokat összegyűjtő szervezet szerint. Minden egyes találkozás több tonna hal átrakodását jelenti. Ezt normális esetben a kisebb hajóknak több száz mérföldre lévő kikötőkben kellett volna megtenniük.
Egyedül a Hai Feng 718 több mint 500 ezer köbméter rakodótérrel rendelkezik, ami több ezer tonna hal szállítására elegendő.
Már most is aggasztó jelek mutatnak arra, hogy az állományok csökkennek, ami egy szélesebb körű ökológiai összeomlás előjele lehet.
Aggodalomra ad okot a hajók puszta száma és az elszámoltathatóság hiánya is, hogy nem tudjuk, mennyit halásznak ki, és az hová megy. Aggódom amiatt, hogy a mostani hatások a jövőre is kihatással lesznek
− mondta a lapnak Marla Valentine, az Oceana természetvédelmi csoport óceánkutatója.
A kínai halászflotta megjelenése a Galápagos-szigeteknél 2020-ban ráirányította a nemzetközi figyelmet annak ipari méretére. Ecuador tiltakozott Pekingben.
Kína válaszul engedményeket ajánlott fel. Moratóriumot hirdetett a halászatra bizonyos területeken, bár a kritikusok megjegyezték, hogy a korlátozások olyan időszakokra vonatkoznak, amikor a halak jelenléte nem olyan bőséges. Megfogadta, hogy korlátozza mélytengeri flottájának méretét, bár nem csökkenti azt, és csökkenti a halászati vállalatoknak nyújtott állami támogatásokat, amelyek közül sok még mindig állami tulajdonban vagy ellenőrzés alatt áll.
A Galápagos-szigetek körüli felháborodást követő évben a kínai flotta nagy része nagyobb távolságot tartott Ecuador kizárólagos gazdasági övezetétől. Egyébként ugyanúgy folytatta a halászatot, mint korábban.
Argentínában környezetvédők egy csoportja a Gallifrey Alapítvány, egy óceánvédő szervezet támogatásával tavaly az ország legfelsőbb bíróságához fordult.
Egy állandó kínai flotta van 200 mérföldre a partjainktól
− mondta Pablo Ferrara ügyvéd, a Buenos Aires-i Salvador Egyetem professzora.
Argentína haditengerészete, amely 2016-ban elsüllyesztett egy kínai halászhajót a felségvizein belül, azóta bejelentette, hogy négy új járőrhajót állít hadrendbe.
Az Egyesült Államok is ígéretet tett arra, hogy segítséget nyújt a kisebb országok számára Kína illegális vagy szabályozatlan halászati gyakorlata ellen. Az amerikai parti őrség, amely most az óceánok egyik legnagyobb biztonsági fenyegetésének nevezi ezt a gyakorlatot, járőrhajókat küldött a Csendes-óceán déli részére.
Júliusban Biden elnök nemzetbiztonsági memorandumot adott ki, amelyben ígéretet tett az iparág fokozott ellenőrzésére. Kamala Harris alelnök még abban a hónapban a csendes-óceáni nemzetek fórumán szólalt fel, és azt mondta, hogy az Egyesült Államok megháromszorozza az amerikai támogatást, hogy segítse az országokat a felségvizeiken való járőrözésben, és a következő évtizedben évi 60 millió dollárt ajánl fel erre a célra.
Ezek az erőfeszítések segíthetnek az egyes országok felségvizein, de a nyílt tengeren nem nagyon korlátozzák Kína flottáját. A halfogyasztás világszerte egyre növekszik, 2019-ben rekordot döntött. Ugyanakkor a legtöbb halfaj ismert állománya tovább csökken az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének legfrissebb jelentése szerint.
A kihívás az, hogy meggyőzzük Kínát arról, hogy neki is szüksége van arra, hogy biztosítsuk az óceáni erőforrások hosszú távú fenntarthatóságát. Azok ugyanis nem végtelenek
− mondta el Duncan Currie nemzetközi környezetvédelmi jogász, a Deep Sea Conservation Coalition tanácsadója.
(Borítókép: Luo Yunfei/China News Service/Getty Images)