Az energiaválság és a drágább hitelek miatt egyre nagyobb az érdeklődés a kisebb területű lakások iránt, emiatt ezek gyorsabban is drágulnak. A nagyobb ingatlanokat egyre nehezebb eladni.
A rezsicsökkentés megváltoztatása és az infláció a kisebb lakások felé tereli a vásárlókat. Már látszik a növekvő kereslet miatti gyorsabb drágulás.
Budapesten már egymillió forint körüli összeget kérnek a negyven négyzetméter alatti lakások négyzetméteréért, legyen szó akár panel-, akár téglaépítésűről
– ahogy arról a Népszava beszámolt. Tehát már egy garzonért is negyvenmillió forintot kell fizetni a fővárosban. A megyeszékhelyek többségén még némileg olcsóbban lehet hozzájutni a kisebb lakásokhoz, 322 ezer és 938 ezer forint között mozognak az árak ebben a méretkategóriában. Az összes nagyvárosban az látszik, hogy a fajlagos ár a garzonok esetében magasabb, mint a közepes méretű lakásoknál.
Budapesten ugyan változatlanul kilenc százalék a közepes méretű lakások árelőnye, Győrben tavaly négy százalék volt a különbség, idén viszont már 21. Ennek oka, hogy a megyeszékhelyen 59 százalékkal drágultak a garzonok, míg a negyven–nyolcvan négyzetméteres lakások csak 31 százalékkal – derül ki az Ingatlan.com adataiból.
A garzonok növekvő népszerűsége miatt az eladók mozgástere is nagyobb, így jobban tudják emelni az árakat, mint a nagyobb alapterületű lakások tulajdonosai
– fogalmazott Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki szerint a kisebb lakások részben azért kelendőbbek, mert a magasabb fajlagos ár ellenére a végösszeg még mindig kisebb, mintha egy nagyobb lakást vennének akár alacsonyabb négyzetméteráron.
A megugró infláció miatt eközben az ingatlanpiacra menekülő befektetők is a könnyebben kiadható garzonokat keresik legjobban.
A harmadik, mostanában előtérbe került szempont az, hogy a kisebb lakások rezsiköltsége is alacsonyabb. Nagy valószínűséggel az áram- és gázfogyasztás ezeknél még belefér a rezsicsökkentett mennyiségbe – mondta Balogh László.
Az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a rezsiszabályok módosítása ezzel együtt még nem okozott hatalmas változásokat a hazai ingatlanpiacon, most még csak ennek előszele érződik. A kínálatban egyre több lakás és ház jelenik meg, miközben a kereslet egyre visszafogottabb, emiatt egyre tovább tart értékesíteni egy-egy ingatlant. Viszont az újszerű vagy új építésű, energiatakarékos ingatlanok kivételt jelentenek e folyamatok alól,
hiszen ezek továbbra is keresettek és jól értékesíthetők.
Augusztusban már hét százalékkal több használt lakóingatlant hirdettek meg eladásra, ezek közül is legnagyobb arányban a közepes méretűek kínálata nőtt. Az érdeklődések száma viszont nyolc százalékkal visszaesett.
Bizonyos ingatlantípusoknál – például a vidéki, nagyobb alapterületű, korszerűtlenebb családi házaknál – már lehet érzékelni a drágulás lassulását, tényleges árcsökkenés azonban akkor jöhet, ha a tulajdonosok rákényszerülnek ingatlanjuk értékesítésére
– hangsúlyozta Balogh László, aki szerint ez jövő év elején következhet be.
(Borítókép: Szabó Réka / Index)