Az emberiség mindössze harminc-hatvan évre elegendő földgáztartalékkal rendelkezik, ezért az energiahordozó kiváltása nemcsak az orosz–ukrán háború miatt elrendelt gazdasági szankciók miatt sürgető.
Tavaly a Magyarországon felhasznált földgáz mennyisége elérte a 11,06 milliárd köbmétert, a hazai lakossági fogyasztók 12 százalékkal több földgázt használtak, mint 2020-ban, miközben a nem lakossági felhasználás négy százalékkal emelkedett.
Pedig a földgáz nem megújuló energiaforrás, ami azt jelenti, hogy gyorsabban elfogy, mint amilyen ütemben keletkezik. A legfrissebb kalkulációk szerint az emberiség már csak harminc-hatvan évre elegendő földgáztartalékkal rendelkezik, ezért nemcsak az orosz–ukrán háború miatti gazdasági konfliktus miatt érdemes takarékoskodni vele.
A következőkben bemutatjuk ennek az értékes energiahordozónak a keletkezését, kitermelését, valamint felhasználási módjait.
A földgáz keletkezése nagyon időigényes folyamat, évmilliók kellenek hozzá, valamint lebomló növényi és állati maradványok. Természetes állapotában színtelen, szagtalan, a levegőnél könnyebb és gyúlékony. A felszín alatt, a kőzetek repedésein keresztül a fedőkőzetek által határolt mezőkbe szivárgott. Ezek a nagy kiterjedésű, porózus kőzetekből álló lelőhelyek a földfelszín alatt néhány métertől több mint ötezer méteres mélységig megtalálhatók. A földgáz leggyakrabban kőolajlelőhelyeken fordul elő, de vannak kizárólag földgázt tartalmazó lelőhelyek is. A lelőhely mélységétől függően a gáz nyomása meghaladhatja a 300 bárt, hőmérséklete pedig a 180 Celsius-fokot.
A földgáz kitermelése viszonylag egyszerű folyamat, de tiszta állapotában még nem alkalmas a mindennapi felhasználásra, ezért meg kell változtatni az összetételét. Nyersolajat és szagosítót adnak hozzá, illetve kivonják belőle a melléktermékeket, így juttatják el csőhálózatokon keresztül a végfelhasználókhoz.
Ebből a videóból az is kiderül, hogy a magyarországi földgázszállító és földgázelosztó rendszer együttesen közel kilencvenezer kilométer hosszúságú, és helyenként 1,4 méter átmérőjű vezetékekből áll.
A földgáz felhasználása sokrétű: villamos energiát lehet vele előállítani, fűtésre, hűtésre is alkalmas, továbbá járművek hajtóanyagaként is használható.
A világ legnagyobb földgázmezőinek számottevő része mindössze tíz országban található, amelyek közül a vezető helyen Oroszország, valamint a Közel-Kelet két országa, Irán és Katar szerepel.
(Borítókép: Földgázcsővezetékek Németországban. Fotó: Katja Buchholz / Getty Images)