Szeptember 30-án és október 1-jén rendezik meg a Mathias Corvinus Collegium (MCC) védjegye alatt az MCC Budapest Summitot. A rendezvény megnyitóbeszédét Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tartotta. A tárcavezető kiemelten beszélt a versenyképességről, az Európai Unióról és az Oroszország ellen kivetett gazdasági szankciókról.
Az MCC Budapest Summit konferencián Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszédét rögtön úgy kezdte, hogy a „Mathias Corvinus Collegium egy olyan klub, ami jobboldali keresztény értelmiségeket fog össze, és lassan döntési-befolyásolási babérokra tör. Az MCC olyan témákkal foglalkozik, ami befolyásolja a kormány működését.”
A miniszter a beszéde elején kihangsúlyozta, hogy egy olyan dologra szeretné felhívni a figyelmet, ami Európát fenyegeti: ez pedig a versenyképesség. Szerinte ebben a szankciós környezetben fel kell tenni a kérdést: mi lesz Európa versenyképességével?
Ezzel a kérdéssel még mindig nem foglalkozunk (Európában – a szerk.), Brüsszel ezzel a kérdéssel nem foglalkozik. Hagyja, hogy a vállalatok magukat mentsék meg. Káosz uralkodik
– fogalmazott péntek reggel a miniszter, aki hozzátette: amikor az unióról beszélünk, és a versenyképességről, akkor felhívja arra a figyelmet, hogy úgy érkezett meg az unió ebbe a háborúba, hogy versenyképessége alacsony volt. Szerinte Amerika és Kína sokkal nagyobb mértékben járul hozzá a globális GDP-hez, mint Európa. „Ha megnézzük a versenyképességi mutatókat, akkor Európa nagyon messze kullog” – fogalmazott a miniszter.
A miniszter szerint azt szoktuk mondani, hogy Európa azért maradt le, mert a digitális megújulást nem végezte el. Kiemelte, hogy a világ 100 legnagyobb cége között az európaiak száma siralmas, szerinte a következő években a 100 között nem lesz európai vállalat. A miniszter szerint a pénzügyi központokban is kezdi elveszteni területét az unió.
Nagy Márton szerint úgy érkeztünk meg ebbe a helyzetbe, hogy Európa versenyképessége „ramaty”.
A miniszter szerint az energiaválság földre fogja küldeni Európát, ha nem szedi össze magát, és el fog tűnni a gazdaság térképéről. Erre egy példát is felhozott: Európában az áramárak hatszor-hétszer akkorák, mint az USA-ban. Európában a gázárak pedig tízszer akkorák, mint Amerikában. Ebből pedig szerinte az következik, hogy Amerikában az inflációt nem az energia ára hajtja, ellentétben Európával.
Nagy Márton úgy véli, Európa olyan dolgot okozott magának, hogy nemcsak recesszió lesz, hanem hosszú távú versenyképességi problémák is.
Nem ledöftük magunkat a szankciókkal, hanem el is vérzünk.
Hiszen szerinte ezekkel a nyersanyagárakkal nem lehet versenyezni. Bár a versenyképesség tekintetében a dollár erősödik, az euró gyengül, ami javítja az európai versenyképességet, főleg, ha dollárban exportálnak. De a dollár erősödése semmi mást nem okoz, csak azt, hogy az inflációt elviszi máshova is a világban. Ez az infláció a gazdaságstabilitást rendíti meg. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a 2023-as növekedési prognózisuk szerint a piac már recessziót mutat.
A tőzsde elkezdte árazni az európai versenyképességet, ezért esik jobban az európai tőzsde, mint az amerikai. Szerinte az európai cégek értéke drasztikusan össze fog esni. Az iparágak versenyképességét Nagy Márton szerint három dolog határozza meg:
„Ez a három dolog fogja befolyásolni a kontinensek egymás közötti versenyképességét” – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki felhívta arra is a figyelmet, hogy
„komplett iparágak fognak megszűnni, ha ezt így folytatjuk”.
Ezt azzal indokolta, hogy ha van egy energiaintenzív iparág, az nem tud versenyezni olyan szektorokkal, amelyekben nem olyan mértékben van szükség energiára.
A mérethatékonyság az egyetlen megoldás a miniszter szerint, de ez úgy fog megtörténni, hogy például „egy magyar cég lenyel – mondjuk – egy szlovák céget. Egyes országokban az iparágak meg fognak szűnni, és azok más országokban meg fognak jelenni” – fogalmazott a miniszter.
Ha a munkaerőköltséget és az energiaköltségeket nézzük, akkor a miniszter szerint Magyarországon árbevétel-arányosan az energiaköltség korábban 1,5 százalék volt, ez 2023-ra 11 százalék lesz. 2023-ra magasabb lesz az energiaintenzitás, mint a munkaerő-intenzitás. Nagy Márton szerint „nem az lesz a kérdés, hogy van-e szakképzett munkaerő, hanem hogy van-e áram. Már nem a munkaerőben fognak versenyezni egymással az országok, hanem energiában”.
Október elsején indul az új gázév. A mikrovállalatok esetén a 70 százaléknak még nincs szerződése.
A kkv-szektornál pedig 50 százaléknak nincsen szerződése, a teljes vállalati szektornak nincs szerződése, aki hozzátette, hogy a vállalatok többsége azt mondja már, hogy nem tud mit csinálni: hozzá kell nyúlni a munkaerőpiachoz. Jelezte, hogy a vállalatok többsége már elbocsátásokat tervez, ezért a kormány gondolkodik egy munkahelyvédelmi akciótervben.
A kormány elindította az energiaintenzív kkv-k megsegítésére indított programot. Emellett egy gyármentő programot is terveznek, erről már tárgyaltak nagyvállalatokkal. Ugyanakkor rendkívül nagy a bizonytalanság, mert könnyen lehet, hogy nem megtérülő beruházásokra ad pénzt a kormány – megjósolhatatlan, hogy két év után mennyi lesz a gáz ára. Szerinte a munkaalapú gazdaságról át kell állni az energiaalapú gazdaságra.
(Borítókép: Nagy Márton. Fotó: Papajcsik Péter / Index)