A vállalatoknál a lakossági felújítások és az építkezések megrendelése okozta a feketefoglalkoztatás növekedését, emellett pedig az ellenőrzés is kevesebb.
A foglalkozásfelügyeleti hatóság mintegy 27 ezer dolgozót ellenőrzött az idei első fél évben: ebből közel négyezren dolgoztak feketén a munkaerőpiacon. A hatóság minden évben egyre kevesebb munkavállalót ellenőriz, a feketén foglalkoztatottak aránya pedig fokozatosan növekszik. Tíz évvel ezelőtt 114 ezer, idén csak 28 ezer munkavállalót vettek górcső alá a vizsgálatok, annak idején mégis csak a munkavállalók alig öt százalékáról derült ki, hogy feketén dolgozik, míg ez az arány idén több mint 14 százalék volt.
Ez a második legmagasabb arány az elmúlt évtizedben. A Technológiai és Ipari Minisztérium foglakoztatásfelügyeleti irányítási főosztályának jelentése szerint az ellenőrzött ágazatok közül leginkább az építőiparban terjedt el a feketemunka jelensége. Az első félévben ellenőrzött munkavállalóknak majdnem a harmadát foglalkoztatták bejelentés nélkül az ágazatban. Az építőipar 2021-ben még az összes feketén foglalkoztatott 47 százalékát adta, az ágazaton belül pedig „csak” 26 százalék volt a bejelentés nélküliek aránya.
Ennek az aránynak az egyik oka abban keresendő, hogy az ellenőrzések több mint harmada alapvetően az építőiparra koncentrálódott, sőt a hatóság országos cégvizsgálatot is folytatott az ágazatban. Emellett pedig valószínű, hogy az ellenőrzések nagy része az olyan mikro- és kisvállalkozásokat vizsgálta, amelyek a lakosságnak végeznek szolgáltatásokat, mert abban a közegben jellemző a szabálytalanság – írja az Infostart.
Ezen a területen idén jelentősen nőttek a megrendelések, így több emberre volt szükség. Ahol ilyen komoly hiányosságok vannak a foglalkoztatás terén, ott vélhetően a számlaadás vagy az adózás sincs teljesen rendben – mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke. A kisebb vállalkozások egy része kényszerből lesz vállalkozó, ezért az ő esetükben a minőségi problémákon kívül több súlyos szabálytalanságra is bukkanhatnak az ellenőrök – írja a jelentés.
A spórolás egyik módja, hogy nem jelentik be a segédmunkásaikat, sem egyszerűsített foglalkoztatás keretében, sem pedig munkaviszonyban. Több munkáltató is alkalmaz alkalmi munkásokat, a bejelentést viszont rendszeresen elmulasztják adminisztratív okokra hivatkozva. A feketemunka nem a tartósan foglalkoztatottakra és nem a szakképzettekre jellemző.
Az építőiparban a rövidebb átfutási idejű munkáknál inkább az egyszerűsített foglalkoztatást választják a munkaadók: ez a mikro- és kisvállalkozói körben jellemző. Az alkalmi munkavállalás közterheit ugyanakkor a kormány napi ezer forintról kétezer forintra emelte, aminek lehet e téren negatív hatása – jegyezte meg Koji László. Véleménye szerint a feketefoglalkoztatás visszaszorítása mind az építőiparnak, mind pedig a szabályszerűen működő vállalkozásoknak alapvető érdeke, mert ezen vállalkozások szenvednek versenyhátrányt azokkal szemben, akik spórolnak a járulékokon.
Az ÉVOSZ elnöke szerint segítené a munkaügyi ellenőrzések hatékonyságát, ha azokat előszűrés előzné meg az Üvegkapu rendszerhez hasonlóan az elektronikus építési naplóban. A 700 millió forint alatti munkáknál is nyilván kellene tartani az adott kivitelezésen dolgozó munkavállalók nevét és adószámát: ez segíthetne kiszűrni a problémás vállalkozásokat.
Ezeket az adatokat a Nemzeti Adó és Vámhivatal ugyanis össze tudja vetni az egyéb adatbázisból származó információkkal, például a fuvarozási, áfabefizetési adatokkal. Ahol ezekben ellentmondás mutatkozik, ott célzottan lehet ellenőrizni – magyarázta Koji László.