Életbe léptetése esetén ez lenne az első ilyen adó a világon – a tervek szerint a farmerek átháríthatnák a többletköltséget a fogyasztókra, mondván, hogy klímabarát élelmiszert forgalmaznak. Az érintettek lelkesedését ennek ellenére nem nyerte el a tervezet – írja az Abcnews. 

Az ellenzék szerint a böfögési adó valójában nem érné el a célját, és csak növelné a károsanyag-kibocsátást, mert Új-Zéland visszafogná az állattartást, ez pedig zöld utat adna más országok gazdái előtt, akiknek nem kell ilyesfajta terhekkel bajlódniuk. Új-Zéland mezőgazdasága, azon belül is a tejtermelés az ország legjelentősebb exportágazatának számít – Kínának is Új-Zéland a beszállítója. 

Új-Zéland területén ötmillió ember, tízmillió szarvasmarha és huszonhatmillió juh osztozik. A túlméretezett állattenyésztés miatt nemcsak a tehenek böfögésével, hanem az állatok vizelésével is gond van, mert ugyanúgy termeli az üvegházhatású gázokat. A kormány 2050-re karbonsemlegessé akarja tenni a gazdaságot, melynek érdekében 2030-ra tíz, 2050-re pedig negyvenhét százalékkal csökkentenék az állatállomány metánkibocsátását. 

A böfögési adót e terv keretei között tervezik bevezetni: 2025-től kellene megfizetniük a gazdálkodóknak, bár az még nem világos, hogy milyen alapon számolnák ki, és pontosan mekkora lenne az összeg. A kormány azt ígéri, hogy az így befolyt összeget visszaforgatnák az ágazat technológiafejlesztésére.