A napokban ismét negatív rekordokat döntött az euróval szemben a forint, amely növeli a külföldi termékek és szolgáltatások forintban kifejezett értékét. Ez pedig tovább hajtja az inflációt – ismertették elemzők az Indexnek. Rámutattak arra is, hogy a folyamat során a magyar termékek külföldi devizában kifejezett értéke viszont csökken, amely hozzájárul a GDP gyarapodásához, a fejlődéshez, és megteremti a forintban számított bérek növelésének lehetőségét. 

– de ahhoz, hogy teljes képet lássunk, Sebestyén Géza szerint figyelembe kell venni a kamatok szintjét és a bérek növekedési ütemét is. A magasabb inflációval rendelkező országokban a bérek növekedési üteme is magasabb.

Ebből a szempontból hazánk kiváló példa, mert az elmúlt években a magyar bérek értékének növekedése nemcsak az inflációnál volt magasabb, de vásárlóérték tekintetében a nyugati bérek bővülési üteménél is

– összegezte a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, aki szerint ezzel alapvetően az exportőrök nyernek. Az importőrök esetében pedig kettős helyzet van:

1. Az importált áruk forintban számított ára növekszik, ez egy darab termék forintban számított nyereségét növelheti.
2. Az ár növekedése pedig csökkenti a keresletet. Így az importáló teljes nyeresége akárhogy változhat, általában azonban csökkenni szokott.

500 forintos árfolyam sem elképzelhetetlen 

A forint az euróval és a dollárral szemben történő rekordmértékű romlása nem igazolható makrogazdasági folyamatokkal – szögezte le az Indexnek Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, közgazdászprofesszor.

„A háttérben az Európai Unió zsarolási potenciálja húzódik. Brüsszel különböző üzleti körökön keresztül gyengíti a forintot, a céljuk pedig, hogy a magyar kormány adja fel – de legalább enyhítse – konzervatív, nem konvencionális gazdaság- és társadalompolitikáját” – tette hozzá. 

„A pénz visszatartását használják fel arra, hogy a magyar valuta és közvetve a magyar kormány körül bizonytalanságot szítsanak. Ezzel az eddig elért gazdasági eredményeket akarják negligálni” – fogalmazott Lentner Csaba. 

Sebestyén Géza szerint fontos kérdés, hogy a piaci szereplők mennyire tudják az ügyfelekre áthárítani az inflációt. Az erősebb piaci pozícióval rendelkező cégek esetében ez jellemzően könnyebb, így számukra a gyenge forint nem igazán jelent gazdasági nehézséget. Az erős versenytársakkal teli piacon azonban a költségnövekedés áremelésen keresztüli kompenzálása nehezebben véghezvihető. 

Önmagában nem okoz komoly gondokat a valuta gyengesége, azonban a gyorsulás üteme problémás lehet. Ez Magyarország esetében egyértelműen nem reális forgatókönyv. Ha mégis bekövetkezne, az könnyen hiperinflációs folyamatokhoz vezethetne, amellyel együtt járna a forint megtakarítási funkciójának részbeni elveszítése

– fogalmazott az MCC műhelyvezetője, aki szerint a forint mérsékelt gyengülése a közeljövőben – hasonlóan az elmúlt bő évtizedhez – segítheti a magyar gazdaság versenyképességének növekedését, a magyar GDP dinamikus bővülését, a foglalkoztatás magas, egyben a munkanélküliség alacsony szinten tartását, emellett a bérek vásárlóérték-növekedésének lehetőségét is megteremti. Sebestyén Géza szerint:

Lentner Csaba úgy véli, hogy amíg folytatódik az uniós pénzek körüli huzavona, vagyis ameddig Brüsszel visszatartja a támogatást, addig a forint további gyengülésére kell számítani. Míg áprilisban 375 forint körül mozgott az uniós valuta, addig ma már a 430-as szintet is átlépte. Lentner szerint ebből kiindulva – bár nehéz pontos becsléseket végezni – akár 500 forint/euró árfolyam sem elképzelhetetlen.

Ugyanakkor az uniós pénzek érkezésével korrekció következhet be a forint árfolyamában mind az euró, mind pedig a dollárral szemben – tette hozzá.

Lentner úgy véli, ha a magyar kormány támogatja az Oroszországgal szembeni uniós szankciós politikát, továbbá a Brüsszel által kívánt irányba fordítaná a gazdasági intézkedések hajójának kormányrúdját, akkor az uniós pénzek megérkezhetnek Magyarországra, ez pedig – gazdasági beavatkozás nélkül, automatikus – forinterősödést vonna maga után.

Három tényező a forint gyengülése mögött

Sebestyén Géza szerint a mostani forint gyengesége mögött három tényező áll:

1. A szomszédunkban harcol egy atomnagyhatalom. Ez a befektetőket tőkekivonásra készteti.
2. A háború és a szankciók az egekbe lőtték az energiahordozók árát. Magyarország energiaimportőr, a földgázfelhasználásunk körülbelül 90 százalékát külföldről szerezzük be. Így az árak felrobbanása jelentős mértékben növelte az importunk értékét, melyet viszont devizában kell kifizetnünk, amelynek vétele ugyancsak gyengíti a magyar pénzt.
3. Az európai uniós források kifizetésének késlekedése is negatívan hat a forint árfolyamára. Ha ugyanis megkapnánk az EU-tól a nekünk járó pénzeket, akkor ezen euróban utalt összegek forintra váltása erősítené a hazai fizetőeszközt.

Lentner Csaba szerint, amennyiben a magyar kormány engedne a brüsszeli nyomásnak, azzal az elmúlt 12 év gazdasági eredményeit kockáztatná. „Nem célszerű engedni a nyomásnak, ehelyett folytatni kellene a megkezdett gazdaságpolitikai utat” – mondta.

A szakember szerint célszerű felmérni a lehetőségeket és más alternatívát keresni az uniós pénzek helyett. „Érdemes megnézni, hogy a Távol-Keleten milyen pénzügyi segítséget kaphatunk, és inkább ottani források után nézni. Ilyen lehet Oroszország, valamint a volt szovjet tagországok” – mondta.

Amennyiben azonban nem engedünk Brüsszelnek, és távol-keleti barátainktól sem érkezik pénz, vért fogunk izzadni

– fogalmazott.

(Borítókép:  Kaszás Tamás/Index)