Töretlen a vágy az utazás iránt, amely a jövőben sem lesz luxus, az olcsó légi közlekedés korszaka nem ért véget – mondta az Indexnek adott interjúban Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója. Az orosz–ukrán háború stresszfaktor az iparág számára, de a nehezített gazdasági pálya valamelyest még kedvez is a diszkont-légitársaságnak, mivel az utasok a kedvezőbb árú viteldíjak felé fordulnak. Gazdasági stabilitásának köszönhetően a globális kihívásokkal teli időszakban is előre tekint, fejleszt a Wizz Air, amely mostanra de facto Magyarország nemzeti légitársaságának tekinthető. Váradi József leszögezte, hogy hülyeség, hogy személyes felelőssége lenne a Malév összeomlásában.
A fapados légitársaságokat leginkább az olcsó repülőjegyárak miatt választják, ez a jövőben is velünk marad?
Az orosz–ukrán háború, a koronavírus-járvány utóhatásai, a magas olajárak, az inflációs nyomás, a gyenge euró kedvezőtlenül hatnak a szektor teljesítményére. Habár általánosan tapasztalható az áremelkedés, a viteldíjak árképzési gyakorlata mindig is egyedi volt, az árakat a kerozin árának az emelkedése hajthatja fel. Az elmúlt időszakban jelentős ármozgások voltak tapasztalhatók a kerozinnál, amelynél a referenciaár az olaj nemzetközi ára. Ez azonban jóval magasabban van a normál árszintnél. Korábban körülbelül 30 százalék volt a kerozin súlya a költségeinken belül, ez mostanra 50 százalékra emelkedett, tehát minden második forintunk kerozinra megy. Ez egy ciklikus tényező, az iparág számára nem idegen, szerintem ez fordulni fog.
Semmiképpen sem vonnám le azt a következtetést, hogy véget ért az olcsó légi közlekedés korszaka, még időszakosan sem. Ha valaki keres, akkor továbbra is talál nagyon olcsón Wizz Air-repjegyet, a jelenlegi nehezített pályán is versenyképesek vagyunk – nemcsak más légi társaságokhoz mérten, hanem talán már egyéb közlekedési módokhoz képest is. A jövőben nem hiszem, hogy luxus lesz az utazás, és azt sem gondolom, hogy alapvetően a diszkont-légitársaságok szerepe meg fog változni.
Érzékelik az utazási hajlandóság mérséklődését az energiaválság miatt?
A foglalási rendszer adatai szerint nem tapasztalunk visszaesést, nyilván a szezonalitás tükröződik, de az embereknek a rezsiárak emelkedése ellenére is van kedvük repülni, és a jövőben is fognak utazni. Ehhez elképzelhető, hogy kompromisszumokat kötnek majd, és inkább átstrukturálják költségeiket az utazás javára. Valóban kérdés, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben hogyan tudnak helytállni a légitársaságok. Ugyanakkor ez a helyzet stratégiailag kedvez a Wizz Air üzleti modelljének, mivel az emberek észszerűsítik a fogyasztói döntéseiket, az átstrukturálásnak pedig a nyertesei vagyunk. A magasabb tarifákkal működő légitársaságok helyett a fogyasztók a kedvezőbb árúak felé fordulnak. Napjainkban minden második utas diszkont-légitársasággal repül Európán belül.
Célunk, hogy a legalacsonyabb költségekkel üzemeltessük a légitársaságot annak érdekében, hogy a legolcsóbb árakat kínáljuk a piacon, hiszen nem magáért a repülésért veszik igénybe a szolgáltatásunkat, hanem az utazás céljáért. A fajlagos üzemanyag-fogyasztás a repülőink fiatal korából adódóan hatékonyabb a versenytársainkhoz képest.
Nyáron az európai repülőtereken jelentősek voltak a fennakadások, a Wizz Air is több helyen hagyott ott utasokat.
Akadozás volt tapasztalható a légi szállítási iparágban, amelyben a legfőbb problémát például a reptéri személyzet hiánya (légiirányító, reptéri alkalmazott, földi kiszolgáló, repülőtér biztonsági személyzet) jelentette. Európában júliustól szeptemberig a járatok 6,5 százalékát törölték, a Wizz Air az európai átlaghoz hasonlóan hajtott végre ilyen intézkedést, de nyilván ez nem vigasz azok számára, akiket érintett a fennakadás. Mostanra tértünk vissza a korábbi sztenderdjeinkhez, gyakorlatilag megszűntek a járattörlések, a késések is mérséklődtek. Nagyon nehéz nyarat tudhatunk magunk mögött, azonban azt megjegyezném, hogy a problémáink nem a légiutas-kísérők és pilóták hiányából fakadt, hanem a külső környezet kihívásai görgettek elénk akadályokat. Ennek kiküszöbölése érdekében tettünk lépéseket.
Nemcsak a nemzetközi környezet gördít akadályokat, hanem a magyar kormány is. Egy tavasszal megjelent kormányrendelet szerint a legtöbb európai ország esetében a Magyarországról induló utasok után 3900 forintot, az Európán kívüli úti célok esetén 9750 forint különadót kötelesek befizetni a légitársaságok. Mennyire okoz nehézséget a Wizz Airnek a különadó kigazdálkodása?
Rossz a matek. A különadót a repülőjegy árába nem építettük be, de a rendszerünkben pluszköltségként jelenik meg.
Az ír diszkont, a Ryanair vezetője, Michael O’Leary a különadó bevezetését hevesen bírálta, amelynek során Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek a figyelmébe ajánlotta a Közgazdaságtan tökfejeknek (Economics for Dummies) című könyvet. Ön forgatta ezt a művet?
Nem szereztem be, ez a Ryanair és a magyar kormány ügye szerintem. Épphogy csak magunk mögött hagytuk a koronavírus-járványt, újabb kihívással, az orosz–ukrán háborúnak a következményeivel kell megbirkózni. A Wizz Air képes profitálni ebből a nehéz helyzetből: idén 33 százalékkal többen repülnek velünk a békeidőkhöz képest, amikor mintegy 40 millió utasunk volt, ez idén várhatóan eléri az 53 milliót.
Mit üzen azoknak, akik szerint személyes felelőssége van a Malév összeomlásában?
Ez hülyeség. Nincs személyes felelősségem. Mostanra tény, hogy a Wizz Air Magyarország nemzeti légitársasága, ezért fontos számunkra, hogy a magyar fogyasztói igényeket maximálisan kielégítsük. Folyamatosan követjük a piaci keresletet, tehát a nehéz helyzetben is előre tekintünk, fejlesztünk. A vállalatnak nagyon erős a likviditása, amelynek biztosítására 1,6 milliárd eurónyi készpénzzel rendelkezünk, amely továbbra is lehetővé teszi azt, hogy ne csak túléljük ezt a válsághelyzetet, hanem be is fektessünk. Egy slotportfóliót vásároltunk Angliában, beléptünk egy bázissal London-Gatwickre, megjelentünk az olasz és albán piacon, illetve Abu-Dzabiban is nyitottunk egy légitársaságot. Növekedünk az összes légitársaságunk piacán.
A Wizz Airnek jelenleg négy légitársasága van: a legnagyobb a magyarországi, valamint a közelmúltban nyílt a máltai, de jelen vagyunk az Egyesült Királyságban és az Egyesült Arab Emírségekben. Ezek pénzügyi teljesítményét folyamatosan mérjük, a növekedési döntéseket a pénzügyi megtérülési forgatókönyvek alapján hozzuk meg. Várakozásainkat felülmúlta a Wizz Air közel-keleti fogadtatása, így a jövőben is tervezünk invesztálni ebbe a piacba. Szenvedtünk el a járvány miatt veszteségeket, a háború stresszfaktor az egész szektor számára, különösen nekünk, mivel mi földrajzilag közel vagyunk ahhoz, de előrejelzéseink szerint a jövő év lényegesen jobb lesz a mostaninál.
Nem bánta meg, hogy Londonban mentek tőzsdére a BÉT helyett?
Nem, a realitás az, hogy a nemzetközi tőke európai szinten Londonban összpontosul, amely nekünk kiemelten fontos, mivel globálisan kell magunkat pozicionálni mind a fogyasztói, mind a finanszírozási piacokon is.
(Borítókép: Váradi József. Fotó: Papajcsik Péter/Index)