A hazai vállalkozások színe-java megerősödött eléggé ahhoz az elmúlt években, hogy az energiaválság ne gáncsolja el, a hamarosan kifutó áram- és gázvásárlási szerződések után azonban nekik sem lesz könnyű előnyös megállapodást kötni. Essősy Zsombor, az átfogó kkv-s energiafelmérést végző szervezet, a Magyarok a Piacok Klub elnöke szerint ma még csak beszélünk a válságról, az inkább decemberben vagy jövő januárban üt majd be.
A magyar cégek 84 százaléka egyelőre nem tervez leállást vagy a kapacitások visszafogását, s szinte ugyanennyien nyilatkoztak arról, hogy náluk létszámleépítés sincs kilátásban – derült ki az Index birtokába jutott felmérésből, amely az aktuális energiahelyzetet taglalja, és a Magyarok a Piacon Klub-tagok körében készült. Erről a szervezetről legfőképpen azt érdemes tudni, hogy 2010-ben azzal a céllal alapították, erősítse meg a domináns hazai vállalkozói középréteg összetartozását.
Amikor a klub elnökét a részletekről kérdeztük, előzetesen azt hittük, a pozitív összkép a hatékonyság- és versenyképesség-növelő beruházásokon, fejlesztéseken túl leginkább a kincstári optimizmusnak tudható be, Essősy Zsombor szavai azonban másról árulkodnak.
Milyen válság? Hol van? Októbert írunk, és még mindig csak beszélünk róla, leghamarabb decemberben vagy jövő januárban jöhet csak el az igazság pillanata
– borította a bilit az Indexnek már az első mondataival a szakember, aki a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója is egyben.
Mielőtt azt hinnénk, hogy esetleg „háttal ül a tévének”, kifejtette: az elmúlt 8-10 év olyan jól sikerült a felelősen gazdálkodó, reális üzleti tervek mentén, fokról fokra építkező termelő-gyártó ipari vállalatoknak, illetve szolgáltató cégeknek, hogy a többség csak az eddig vaskos profit egy részének int búcsút, ezáltal az árbevétel-arányos eredmény csökkenését könyveli el. „Számos cégvezető ma még nem a krízisben gondolkodik, hanem abban, hogy míg mások panaszkodnak, ők mibe fektessék a pénzüket” – öntött még egy kis olajat a tűzre Essősy Zsombor.
Kifejtette: megítélése szerint nemcsak Budapesten vagy a fővárosi agglomerációban lát tovább a vállalkozások java a 20 százalékos inflációnál és a 430 forintos eurónál, hanem Debrecenben, Szegeden, Győrben, Kecskeméten is – és a sort még a hazai cégvilág jó néhány vidéki fellegvárával lehetne folytatni. „Az más kérdés, hogy ha valaki túlvállalta magát a konjunktúra idején, és egy termékbevezetés, új üzletág, esetleg exportlehetőség hevületében felvett 800 embert, és most elküld 600-at. Fontos akkor is reálisan értékelni a részeredményeket, ha felfelé ível a pálya” – tette hozzá a klub elnöke.
Mindezt – visszakanyarodva a felmérésre – azzal árnyalta, hogy a Magyarok a Piacon Klub-tagok csaknem 60 százalékánál jelenleg a céges költségek 0-5 százalékát teszi ki az energiaköltség, a többiek nagyjából egyenlő arányban határozták meg ezt a tételt a kiadásaik 5-10, illetve 10-20 százalékában. S hogy mi lesz ezután? A jelenlegi inflációs és energiadrágulási trend alapján a válaszadók háromnegyede 5-25 százalék közötti önköltség-emelkedéssel számol, ezen belül az előrejelzésük nagyjából egyenlően oszlik meg az 5-10, a 10-15, a 15-20 és a 20-25 százalék között. Jelzésértékű, hogy mindössze a tizedük prognosztizál 25-30 százalékos, míg további egytizedük 40 százalék feletti önköltség-növekedést. Essősy Zsombor szerint például
a papír- vagy üveggyártók életét nagyban meghatározzák a gáz- és áramárak, hiszen meglehetősen energiaintenzív a tevékenységük, a döntő többség mégis felkészült, képes kimozogni a mostani nehézségeket. A fém- és műanyagiparban sem egyszerű a helyzet, „de kevesen sírnak”.
Hozzátette: akik eddig állami megrendelésekből éltek, azoknak most nehezebb időszak jön, de aki ezelőtt is piaci alapon működött, az bátrabban tekinthet a jövőbe.
Lényeges szempont az is, hogy a hazai kkv-szektor szondázott tagjainak majd harmada azt vallja: az önköltség-növekedés 10-15 százalékát át tudja hárítani a vevőkre. Hasonló arányban tervezik az 5-10 százalékos áthárítást, miközben bő ötödük gondolja úgy, hogy minimális, 0-5 százalékos arányban tudja csak beépíteni áraiba a megkerülhetetlen pluszköltségeket.
Ezeket a véleményeket nagyban meghatározza, hogy a válaszoló klubtagok csaknem fele tavaly kötötte áramszerződéseit, míg 38 százalékuk idei kontraktus alapján kapja a számlát. Átlagosan 14,5 hónapos időtávra kötöttek szerződést, de rendkívül nagy a szórás, 3 hónaptól egészen 3 éves időtartamig. Ezzel összefüggésben az aktuálisan fizetett villamosenergia-ár terén is nagy szórás figyelhető meg, 18,6 és 361 (!) Ft/kWh között, miközben ötből négyen 100 Ft/kWh alatt veszik jelenleg az áramot, az átlag pedig 78,6.
Ami a gázt illeti, jellemzően szintén tavaly kötött szerződések alapján kapják még a számlákat a hazai cégek, s a megállapodásokat átlagosan 19,2 hónapra kötötték, a szélső értéket tekintve 5-től 46 hónapig terjedő időszakokra. A felmérés alapján az aktuális gázárakat elemezve 395 Ft/m³ az átlag, de van, aki 1604 forintért jut csak hozzá egy köbméterhez. A jövő évi kilátások azonban a felmérés szerint már kevésbé rózsásak: a 2023-as ajánlatokat górcső alá véve 200 forintos átlagos áramárra számíthatnak a cégek (Ft/kWh), egy köbméter gáz esetében viszont 884 forint a jövő évi középérték. Reális képet fest, hogy mindkét esetben a válaszadók 70 százaléka 12 hónapra tervezi aláírni az új szerződését.
A felmérés eredményeit látva kiderült az is, hogy a válaszadók több mint fele úgy gondolja, az államnak igen is be kell avatkoznia az energiaárak szabályozásába, ők az 1–5-ig terjedő skálán az 5-ös (legerősebb) értéket jelölték meg.
Mindemellett a Magyarok a Piacon Klub tagjai számos konstruktív javaslattal álltak elő, amely a kormányzat számára is megfontolandó lehet, ha valóban a versenyszféra kisebb-nagyobb szereplőinek segítése a cél.
Ezen javaslatok közé tartozik:
A klubtagok azt is elvárják a szervezettől, hogy az adjon határozott javaslatot és állásfoglalást a kormányzat felé, miszerint környező „konkurens” országok, azaz elsősorban Románia, Lengyelország napi árai és ársapkája alapján Magyarországon az áram ára ne legyen több mint 80 Ft/kWh, az emelés mértéke 2023-ban is legfeljebb az éves infláció mértékével egyezően történjen, az intézkedés pedig visszamenőleg, 2022. július 1-től legyen érvényes. A megkérdezett cégvezetők közül többen úgy vélekednek: nem kellene megvárni a tömeges bedőlést, mert még a 80 forintos ár is sok vállalkozás számára kigazdálkodhatatlan lesz.
(Borítókép: Index)