Egyre nagyobb figyelem terelődött a februárban kirobbant orosz–ukrán háború következtében az energiaválság miatt a cseppfolyósított földgázra (LNG), mint egy lehetséges alternatívára az orosz gáz kiváltásában. Ennek köszönhetően részben sikerült pótolni a kieső kapacitásokat, azonban a terminálok optimális kihasználásával és a beszerzett áru Közép-Európába juttatásával komoly gondok vannak.
A földgáz szerepe az áramtermelésben megkerülhetetlen addig, ameddig nincsenek ipari mértékű akkumulátorok arra a célra, hogy tárolni lehessen az áramot – mondta az Indexnek Gaál Gellért, a Concorde vezető elemzője, aki arra is emlékeztetett, hogy egész Európában gázalapú erőművekkel optimalizálják az áramtermelést.
Az orosz gázfüggőség kezelésében hatalmas segítséget jelent az LNG, amely logisztikailag sokkal rugalmasabb, mint a gáz halmazállapotú társa, ezért tekintenek erre a nyersanyagra Szent Grálként Európában.
Az LNG egy olyan földgáz, amelyet folyékony halmazállapotúvá hűtenek, és a gázhalmazállapotú földgáz térfogatának körülbelül a 1/600-át veszi fel cseppfolyós formában. Színtelen, szagtalan és könnyen szállítható, nem kötött a vezetékekhez.
Napjainkban Spanyolország rendelkezik az Európai Unióban a legnagyobb LNG-import-kapacitással, hozzávetőlegesen 35–41 milliárd köbméter földgázt képes továbbítani a kontinensre. Erre a nyersanyagforrásra a németek és az olaszok vannak leginkább ráutalva, a legnagyobb szállítói pedig Ausztrália, Katar és az Egyesült Államok, külön-külön 18-20 százalékos piaci részesedéssel.
FELTEHETŐEN KÖZÖTTÜK DŐL MAJD el, hogy ki lesz A KIALAKULÓBAN LÉVŐ, NEMZETKÖZI ENERGIAKERESKEDELMI REND ÚJ GYŐZTESE.
Az LNG-vel való kereskedés bizonyos szintű infrastruktúrát követel, amelyhez szükség van import- és exportterminálra is. Az importterminálok kritikus infrastruktúrák, mivel azok határozzák meg, hogy egy állam mennyi LNG fogadására képes. Ezen rendszerek hiányában nem importálható cseppfolyósított földgáz. Az importterminálokat tekintve Európa jól áll – közölte Gaál Gellért, aki azonban egy jelentős problémára rámutatott:
A TERMINÁLOK OPTIMÁLIS KIHASZNÁLÁSÁBAN ÉS A BESZERZETT GÁZ KÖZÉP-EURÓPÁBA VALÓ JUTTATÁSÁVAL KOMOLY GONDOK VANNAK.
Ugyanakkor ezek a problémák a Concorde elemzője szerint semmiképpen nem jelentik azt, hogy ezzel a lehetőséggel nem érdemes élni. Sőt, minél több LNG-terminállal rendelkezik az Európai Unió, annál könnyebben tudnak az országok gázhoz jutni a nemzetközi piacokon, illetve diverzifikálni.
Európában a következő években nagyon erőltetett ütemben terveznek LNG-importterminálokat építeni. A jelenlegi kapacitás hozzávetőleg 230 milliárd köbméter (ebbe a mennyiségbe beletartozik Nagy-Britannia is), ezt kellene optimálisan felhasználni – eddig a legszükségesebb időkben csak 65-70 százalékon üzemeltek – és olyan szintre emelni, hogy a teljes orosz gázszállítás kiváltható legyen
– fogalmazott Gaál Gellért, aki kiemelte, hogy egyes számítások szerint ha összeadjuk az eddig bejelentett kapacitásokat, és azok meg is épülnének, akkor 390 milliárd köbméterre tudna emelkedni az unió LNG-kapacitása.
A németek még az idén két darab terminált feltehetően át fognak adni, a jövő évben pedig megnyithatnak még egy terminált – jelezte Pletser Tamás, az ERSTE energetikai elemzője, aki úgy véli, hogy a szűkebb keresztmetszetet az LNG-kínálat jelentheti.
A szakértők szerint egyértelmű: szinte már azonnal, tehát idén Európa segítségére lehet az LNG.
Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázpiaci elemzője szerint talán nem is az LNG-terminálok száma a kérdés, hanem a teljes kapacitás. Az oroszok korábban évente 150–200 milliárd köbméter földgázt exportáltak az unióba, ennek a volumennek a fele az Erste elemzője szerint megtakarítható, de legalább 80–100 milliárd köbméter beszállítása lenne szükséges alternatív csatornákon keresztül.
Jelenleg az EU LNG-kapacitása 157 milliárd köbméter, 2021-ben viszont csak 80 milliárd köbméter LNG-t szállítottunk be. Ez nagyjából azt jelenti, hogy mondjuk 40–60 milliárd köbméterrel kéne növelni a fogadóállomások összkapacitását, és jelentősen emelni a tavalyi 50 százalék körüli kihasználtságot
– összegezte az Index megkeresésre Pletser Tamás, aki szerint ehhez főleg interkonnektorokat, vezetékeket, tárolókat kellene építeni.
Az Erste elemzője felhívta a figyelmet arra is, hogy mivel alig érkezik új kínálat, ezért az LNG-piac 2026-ig feszes lehet, az enyhülést csak új kitermelések hozhatják majd el.
„Gáz van bőven, ellenben a szigorú klímavédelmi előírásokat, a negatív értékítéletet enyhíteni kellene. Jól látható, hogy például a Shell vagy a BP ma nem akar szénhidrogénprojektbe fektetni. Sokat lendítene az ellátásbiztonságon, ha ezek a cégek pénzeket fektetnének a gázkitermelésbe. Katar vagy Irán nem stabilabb ellátó hosszabb távon, mint Oroszország. Ezért kéne nagyobb arányban a hazai olaj- és gázvállalati arány, illetve diverzifikált ellátás” – foglalta össze lapunknak ezt a kérdést Pletser Tamás.
A magyar kormány a diverzifikáció pártján van, de ez alatt nem az orosz energiahordozók kizárását érti, hanem a minél több forrás bevonását, például az azeri gáz mennyiségének növelése, a transzadriai vezeték kapacitásának bővítése által. Az »átpolitizált, átideologizált javaslatok« helyett minél több csővezetéket, LNG-terminált kell építeni, fejleszteni az infrastruktúrát, ugyanis ez jelenti a valós megoldást
– emlékeztetett a kormány álláspontjára tegnap Prágában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Gaál Gellért megjegyezte, hogy az LNG piacán verseny zajlik: az ár dönti el, hogy ki mennyi gázt tud majd vásárolni.
A szűkös LNG-forrásokért folytatott versenyben az európai piacok továbbra is jelentős felárat fizetnek az ázsiai piacokhoz képest, augusztus végén a kiugró európai árkörnyezetben 80 €/MWh-ig emelkedett az árkülönbözet. Az európai piacra érkező import az előző évinél 5 százalékkal alacsonyabban alakult, az előző hónaphoz képest pedig 6 százalékkal csökkent a napi átlagos volumen. Az LNG 9 százalékkal volt alacsonyabb a júliusi szállításnál – írta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2022. augusztusi földgázpiaci riportjában.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2022. február 15-én. Fotó: Kay Nietfeld/picture alliance via Getty Images)