Az Európai Bizottság megerősítette: továbbra is több milliárd eurónyi támogatást visszatart Lengyelországtól, mert a varsói kormány nem kezeli a jogállamisággal kapcsolatos kérdéseket. Se a helyreállítási, se a kohéziós alaphoz sem férhetnek hozzá.
A most szóban forgó pénzek az Európai Unió kohéziós alapjából származnak, amelynek az az elsődleges célja, hogy a szegényebb tagállamok felzárkózzanak, és ezeknek Lengyelország volt eddig a legnagyobb kedvezményezettje. A jelenlegi, 2021 és 2027 közötti költségvetési időszakban több mint 75 milliárd eurót kapna. Azonban folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy
az Európai Bizottság minden, Lengyelországnak járó forrást visszatart, amíg Varsó nem teljesíti a bíróságok függetlenségével kapcsolatos összes feltételt
– ezt hétfőn Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság szóvivője közölte. Mint ismeretes, a bizottság már korában befagyasztotta a mintegy 36 milliárd eurós helyreállítási alapot. Neves nemzetközi lapok – köztük vasárnap a Financial Times – arról számolnak be, hogy Brüsszel most a kohéziós alapok befagyasztását is tervezi az igazságszolgáltatás függetlenségét fenyegető veszélyek miatt. Ezt erősítette meg hétfőn a bizottság szóvivője a Rzeczpospolita című lengyel napilapnak, amely hétfőn arról számolt be, hogy az unió
„gyakorlatilag minden, Lengyelországnak szánt forrást visszatart, amíg nem hozzuk rendbe az igazságszolgáltatást”.
A szóvivő úgy fogalmazott, hogy „az alapvető feltételek sem teljesülnek, ezért a bizottság nem tudja megtéríteni a Lengyelország által benyújtott kiadásokat. Sőt ha az alapfeltételek nem teljesülnek, a bizottság az éves elszámoláskor vagy az elszámolás lezárásakor az előlegeket visszakövetelheti.”
Ez különösen nagy csapás lenne Lengyelországnak, hiszen október végéig kellene lezárnia a 31 milliárd eurós kohéziós alapról szóló tárgyalásokat. Az ország 16 tartományát meglehetősen nehezen érintené ez a döntés, ezeket főként ellenzéki pártok vezetik, amelyek maguk is bírálták a kormány politikáját.
Az uniós forrásokhoz való hozzáférés elvesztése konkrét hatással van lakosaink életére. Minden tervünk összeomolhat a kormány európai intézményekkel folytatott örökös háborúja és érthetetlen ideológiája miatt
– mondta a Rzeczpospolitának Aleksandra Dulkiewicz ellenzéki polgármestere. A lap szerint a pénzek folyósítását hátráltató fő kérdések közé tartozik, hogy Lengyelországnak vissza kell helyeznie a kormány által létrehozott fegyelmi kamara által felfüggesztett bírákat, és garantálnia kell a bírák azon jogát, hogy az Európai Bírósághoz (EB) fordulhassanak. Ugyanakkor fontos kiemelni:
év elején a lengyel kormány olyan mérföldkövekről állapodott meg Brüsszellel, amelyek értemében visszavonnak néhány igazságügyi lépést.
A lengyel kormány azt állítja, hogy teljesítette a feltételeket, többek között a fegyelmi kamara megszüntetését is, ugyanakkor a bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy még nem teljesült minden feltétel.
Továbbra is együtt fogunk dolgozni a fennmaradó kérdések megoldásán
– mondta a bizottság egy meg nem nevezett szóvivője. További csapást jelent Lengyelország pénzügyeire, hogy továbbra is napi egymillió eurós bírságot kell fizetnie, amiért nem teljesítette az Európai Bíróság fegyelmi kamarával kapcsolatos tavalyi ítéletét. Ezeket a bírságokat tavaly november óta szabják ki, és jelenleg több mint 325 millió euróra rúgnak.
(Borítókép: Mateusz Morawiecki. Fotó: Thierry Monasse51SY ED / Getty Images)