Az orosz–ukrán háború kellemes energetikai helyzetbe hozhatja Horvátországot, amely az energiaválság egyik legnagyobb nyertese lehet – legalábbis a régiónkban. Ám délkeleti szomszédunk hosszú távon más energetikai szektort vár befutónak, szerintük a fosszilis nyersanyagokba csak középtávon érdemes beruházni. Mindenesetre számukra az elkövetkezendő évek óriási lehetőségeket tartogatnak.
Az orosz–ukrán háború egyértelműen rávilágított arra, hogy az Európai Unió az energiaellátását gyakorlatilag kiszervezte Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. Ugyanakkor ennek komoly történelmi hagyománya van, ez pedig az infrastruktúrákban jelenik meg. A nemzetközi elemzők szerint
Horvátország ezeket a rendszereket az aktuális helyzetben könnyűszerrel kihasználhatja arra, hogy az energiaválságból nemcsak nyertesként, hanem európai nagyhatalomként evickéljen ki.
Zágráb olyan terveken dolgozik, amelyek értelmében megdupláznák az Adria olajvezeték kapacitását. Ez mentőövet jelentene több uniós tagállamnak is, köztük Magyarországnak, de Szlovákia, Szlovénia, valamint Szerbia is hálás lenne. Horvátország emellett a jelenlegi évi 2,9 milliárd köbméterről évi 6,1 milliárd köbméterre növeli a cseppfolyósított földgáz (LNG) importkapacitását, emellett a szél- és napenergia terén is beruházásokat hajtanak végre.
Horvátországnak jó esélye van arra, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben és az Oroszországból származó energiaimport nehézségei mellett több szomszédos közép-európai ország számára energiakapuvá váljon
– fogalmazott a napokban Igor Dekanić, a Zágrábi Egyetem Geológiai és Bányászati Karának professzora. Horvátország már az orosz–ukrán háború előtt elkezdte diverzifikálni forrásait: egyre nagyobb mennyiségű kőolajat importál a Közel-Keletről, miközben az Oroszországból érkező nyersolajat több mint negyedére csökkentette.
Az omišalji kikötőben található LNG-terminál megerősítette Horvátország energiafüggetlenségét, és az amerikai cseppfolyósított földgáz felváltotta a Kreml falai között kötött szerződéseket. Most pedig Zágráb igencsak profitálhat abból, hogy az energiaimport diverzifikálására kényszerülő szomszédok beszállítója legyen.
Magyarország is erősítheti horvátországi energiakapcsolatait. A Mol most elsősorban a Barátság kőolajvezetékre támaszkodik – ahogy azt a Financial Times összegezte –, amelyen orosz nyersolaj érkezik Ukrajnán keresztül, ám ezt a modellt számtalan veszély fenyegeti: uniós szankciók, infrastruktúrák elleni támadások, illetve az oroszok zsarolása. A Mol egyik lehetősége az Adria vezeték, ahogy amiről már korábban az Index is beszámolt. A energiaipari vállalat emellett finomítóinak korszerűsítését is előkészítette, hogy ne csak Ural típusú nyersolajat tudjon kezelni – ez pedig nagyjából 500 millió euróba kerülhet.
A Janaf horvát vállalat által üzemeltetett Adria vezeték havonta mintegy 1 millió tonna olajat képes szállítani. A kapacitás megduplázására tervezett beruházás a magyarországi, szlovákiai és szerbiai finomítók igényeit fedezné.
Az ilyen típusú döntéseket az unió és a horvát kormány hivatalos energiapolitikájával összhangban kell meghozni. A Janaf készen áll arra, hogy gyorsan cselekedjen, amint a döntés megszületik
– fogalmaztak a horvát vállalat vezetői, ugyanakkor a Janaf megemelte a szállítási árait a szomszédos országok felé, bár ezt a vállalat nem erősítette meg üzleti titokra hivatkozva. Magyarország és Szerbia pedig a múlt héten közölte, hogy megépítene egy, a Barátság vezetékhez csatlakozó vezetéket, így Belgrád továbbra is olcsó orosz kőolajhoz tud hozzáférni. Az omišalji LNG-importkapacitásnak Horvátország éves fogyasztásának több mint kétszeresére történő növelése várhatóan erősíti Zágráb regionális szerepét.
„Ez Horvátországot valóban regionális energetikai csomóponttá teszi” – mondta Andrej Plenković miniszterelnök a múlt hónapban. Ugyanakkor Simonyi András, az Atlantic Council Globális Energia Központjának energetikai szakértője felhívta arra a figyelmet, hogy Horvátország már most sokkal nagyobb szerepet vállalhatott volna regionális olaj- és gázimportközpontként, ha nem késlelteti és lassítja egy évtizedig az LNG-terminál építését:
A horvátok nagyon elkéstek. Az Egyesült Államok gyorsan fogja növelni az LNG-kapacitását, illetve az EU is elfogadta ezt a nyersanyagot mint átmeneti üzemanyagot. Így tehát lesz gáz. De lesz-e infrastruktúra Európában? Senki nem fogja megvárni Horvátországot, amely nagyobb ambíciókkal sokkal több gázt tudna mozgatni
– fogalmazott a volt magyar nagykövet. Ám Zágráb rövid távú kereslettel számol, és inkább a zöld energiába fektet be. Julije Domac, a horvát elnök energiaügyi tanácsadója ezzel kapcsolatosan úgy fogalmazott: „a végén zöldáram-exportőrökké kell válnunk”.
(Borítókép: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)