A magyar–japán kapcsolatok új korszakának kapujában állunk, sok a kihasználatlan lehetőség, ráadásul a jelenlegi nehéz európai gazdasági helyzetben különösen fontosak az ehhez hasonló megbízható partnerségek – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét adta át a Japán Üzleti Szövetség európai tagozatát vezető Szato Josiónak, majd kiemelte, hogy a szervezet sokat tett azért, hogy korrekt kép alakuljon ki Magyarországról és népszerűsítse az itteni beruházási környezet által adott lehetőségeket.
A magyar–japán kapcsolatok tekintetében új korszak kapujában állunk, sok kihasználatlan lehetőségünk van még
– fogalmazott a tárcavezető.
Közölte: a Japán Üzleti Szövetség ernyője alá tartozik mintegy 1500 japán vállalat, 108 országos ipari szövetség és a kelet-ázsiai ország mind a 47 prefektúrájának regionális gazdasági szervezete. A szövetség szerepe rendkívül jelentős Japán gazdasági életében, ez a kormányzat egyik legfontosabb gazdasági tanácsadó szerve.
Szijjártó Péter hozzátette: a koronavírus-járvány és az Ukrajnában zajló háború is egyre távolabb viszi egymástól a világ keleti és nyugati felét, pedig minden eddiginél nagyobb szükség lenne most az összefogásra. Szerinte az elmúlt tizenkét évben alapjaiban változott meg a világgazdaság struktúrája, megszűnt a Nyugat hegemóniája, a Kelet nem pusztán felzárkózott mellé, hanem sok esetben meg is előzte.
Míg tizenöt évvel ezelőtt a globális beruházások 80 százalékát nyugati tőkéből finanszírozták, és csak 20 százalékát keletiből, mostanra ez az arány teljesen megfordult. Mára sok területen a keleti vállalatok diktálják a tempót a technológiai színvonalban, és a pénzügyi forrásaik is abszolút versenyképesek
– mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó úgy látja, hogy Európában jelenleg nagy harc van az erős keleti vállalatok beruházásaiért. A miniszter az utóbbi tizenkét év egyik legsikeresebb kormányzati stratégiájának nevezte a keleti nyitást, hozzátéve, hogy
2010 óta 49 százalékkal nőtt Magyarország kereskedelmi forgalma a tőle keletre eső világgal, és 2019 óta minden évben keleti országból érkezett ide a legtöbb beruházás.
Szijjártó Péter szerint ebben a sikerben hatalmas szerepet játszottak a magyar–japán kapcsolatok, amelyek fejlesztésén keményen dolgoztak, ugyanis Magyarország sokat profitál az együttműködésből.
A kormány hat japán vállalattal kötött stratégiai partnerségi megállapodást, a japán cégek alkotják a hetedik legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon, kétszáz vállalat harmincezer embernek ad munkát – tájékoztatott.
A kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke tavaly húsz százalékkal bővült, és az elmúlt nyolc évben az állam harmincöt japán vállalat beruházásához adott támogatást, a világjárvány alatt huszonhat cég 17 ezer munkahely megmentéséhez járult hozzá a fejlesztéseivel.
„Fontos cél, hogy Magyarország az európai recesszióban lokális kivétel legyen, ehhez pedig fenn kell tartani az ideérkező beruházások ütemét” – közölte Szijjártó Péter.