Az idén 4 százalék lehet a gazdasági növekedés a kormány becslése szerint, de a legnehezebb várhatóan a jövő év lesz – fogalmazott Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján. Videóüzenetében kiemelte: bár Magyarország földrajzilag közel van az orosz–ukrán háborúhoz, a hazai gazdaság középtávú kilátásai nem annyira vészesek.
A magyar kormány 2010-ben nagyon nehéz gazdasági helyzetben volt, ugyanakkor a bajt sikerült elhárítani, és a magyar gazdaság stabil növekedési pályára állt – világított rá a videóüzenetben Varga Mihály pénzügyminiszter, aki szerint ez annyira jól sikerült, hogy 2019-re Magyarország lett az EU leggyorsabban fejlődő gazdasága. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy
sajnos háborús időkben bonyolultabb a helyzet.
A tárcavezető szerint ilyenkor ugyanis mások bajával is foglalkoznunk kell, amelyek átjönnek a szomszédból. Bár Magyarország fizikailag közel van a háborúhoz, a magyar gazdaság középtávú kilátásai nem annyira rosszak. A pénzügyminiszter szerint helyes politikával el lehet kerülni a recessziót, de csak 2023–2024-ben térhet vissza Magyarország a növekedési pályára.
A pénzügyminiszter három területről beszélt bővebben is: a költségvetés finanszírozásáról, az államháztartási hiány helyzetéről és a növekedési kilátásokról.
Varga Mihály ismertette, hogy a költségvetési egyensúly érdekében a kormány több fronton lép fel. Ezért tavaly év végén 5,9-ről 4,9 százalékra csökkentették az idei hiánycélt. Elhalasztották a beruházások jelentős részét, valamint a költségvetési szerveknél takarékos gazdálkodást rendeltek el. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kormány tartsa magát a 4,9 százalékos hiánycélhoz, gázbeszerzés nélkül.
Az államadósság kapcsán a pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy 2010-ben 80 százalék feletti mutatóval vették át a kormányzást, amelyet a pandémia kezdetéig 65 százalékra mérsékeltek.
2010 óta az államadósság szerkezete is előnyösen változott: a külföldi kézben lévő államadósság arányát 60 százalékról 30-ra, a devizaadósság arányát 50 százalékról 25 alá javítottuk
– fogalmazott a pénzügyminiszter, aki emlékeztetett, hogy az államadósság negyedét a lakosság birtokolja, ami korábban, 2010-ben 3 százalékon állt. A finanszírozásról Varga Mihály elmondta, Magyarország finanszírozása a romló környezet ellenére is biztosított.
Végezetül a növekedési kilátások kapcsán Varga Mihály azt mondta, hogy a végső cél a gazdasági növekedés megőrzése. Ismertette: az idén a kormány becslése szerint 4 százalék lehet a bővülés üteme.
A legnehezebb várhatóan a jövő év lesz
– fogalmazott Varga Mihály, aki a beszéde végén kiemelte, hogy így is jó esély van rá, hogy a recessziót el tudjuk kerülni. A kormány jövőre 1 százalék körüli bővülésre számít, 2023–2024 környékén pedig visszatérhetünk a dinamikusabb növekedéshez.
(Borítókép: Varga Mihály. Fotó: Trenka Attila / Index)