Augusztusban és szeptemberben jelentős végelszámolások kezdődtek a hazai társas vállalkozásoknál, továbbá tízezrével kénytelenek befejezni működésüket az egyéni vállalkozók is. A két hónap alatt mintegy ötvenezer vállalkozás szűnt meg a katatörvény módosítása miatt.
Normál időszakban havonta 3-4 ezer egyéni vállalkozás szűnik meg Magyarországon, augusztusban és szeptemberben viszont összesen 47 ezer fejezte be a működését, csak az egyéni vállalkozások körében 40 ezerrel több jelentett csődöt ebben az időszakban a szokványos átlaghoz képest. Július végén 604 ezer egyéni vállalkozás működött az országban, azaz az egyéni vállalkozói bázis 6,6 százaléka szűnhetett meg a katára (kisadózó vállalkozások tételes adója) vonatkozó szabályok szigorítása miatt – írja az Opten.
A közlemény szerint
több mint 40 ezer egyéni vállalkozónál és 10 ezernél is több betéti társaságnál indult végelszámolás.
Az új katás szabályozás szeptember 1-jén lépett életbe, a megszűnések mögött a törvénymódosítás állhat.
A változtatások ugyancsak érzékenyen érintették a betéti társaságokat. A bt.-k esetében ugyan hosszabb a megszüntetéshez vezető út, az elindított végelszámolások száma ugyanakkor ebben a vállalkozói körben is árulkodó a jövőre nézve.
Augusztusban és szeptemberben összesen 14 400 társas vállalkozás esetében kezdeményeztek végelszámolást,
ebből 12 900 betéti társaság volt. Utóbbiaknál az Opten felmérése szerint 700 végelszámolás a normális, megszokott érték.
Az Opten arra számít, hogy a megszűnések száma nem mérséklődik, úgy becsülik, hogy 2023 elejéig még legalább 20-30 ezer vállalkozás szűnik meg a szokásos számok felett.
A Pénzügyminisztérium korábbi tájékoztatása szerint a kormány adópolitikai eszközökkel kívánja segíteni a kis- és középvállalkozásokat, de mellettük a magyar nagyvállalatok is számíthatnak meghatározott lépésekre az energiahatékonyság növeléséhez. Gyányi Tamás, a WTS Klient senior partnere az Indexnek elmondta:
A nagyvállalatokra való utalást fontos kiemelni, mert a korábbi kedvező intézkedések elsősorban a kkv-szektort érintették, gondoljunk csak az egy százalékban maximált helyi iparűzési adóra, amelyről még nem ismert, hogy a jelenleg kedvezményezett kör továbbra is élvezheti-e ezt az előnyt 2023-ban.
A bejelentett módosítások követik azt az irányt, amellyel a kata átalakítása után az átalányadózásba átlépő adózók adminisztrációs terheit csökkentik – közölte az adószakértő a Pénzügyminisztérium által belengetett adókönnyítésekre reagálva.
A most bejelentett módosítások követik azt az irányt, amivel a kata átalakítása után az átalányadózásba átlépő adózók adminisztrációs terheit csökkentik – például a járulékbevallások számának csökkentésével, másrészt az átalányadózás választására vonatkozó szabályok könnyítésével
– tette hozzá Gyányi Tamás. Pénzben mérhető változásokra inkább a kisvállalkozások készülhetnek, hiszen esetükben a helyi iparűzési adó egyszerűsödne. A kormányzati kommunikáció alapján az egyszerűsített és kedvezményes, sávos adózást évi 25 millió forint bevételig választhatják a kisvállalkozások, ami azt is jelentheti, hogy azon kisvállalkozások, amelyek éves bevétele 12 millió forint alatt marad, mindössze ötvenezer forint adót fizetnek évente.
AZ E-NYUGTA BEVEZETÉSE – HASONLÓAN AZ ONLINE-SZÁMLA-ADATSZOLGÁLTATÁS INTÉZMÉNYÉHEZ – MÉRFÖLDKŐNEK SZÁMÍTANA, ÉS ANNAK GAZDASÁGFEHÉRÍTŐ HATÁSÁVAL IS EGYETÉRTÜNK
– tette hozzá a WTS Klient senior partnere. Kérdés azonban, hogy hasonlatosan az online-számla-adatszolgáltatáshoz, ezekről is kell-e majd adatot szolgáltatni a NAV felé, illetőleg hogy mennyiben lesz lehetőség vagy kötelezettség.