A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 497 200, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 507 000 forint volt augusztusban. Éves alapon a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,5, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 18,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
2022 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 497 200 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 342 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,6 százalékkal, a nettó átlagkereset 17,3 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
Az átlagkereset növekedéséhez főként a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből.
2022 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 497 200 volt, ha közfoglalkoztatottak nélkül számoljuk, akkor 507 000 forint volt – fontos, hogy az adatok a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokat, a költségvetési intézményeket és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteket veszik figyelembe. Augusztusban a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 330 600, a kedvezményeket is figyelembe véve 342 900 forintot ért el.
Augusztusban a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 16,6 százalékkal nőtt
– a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 17,3 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli – bruttó átlagkereset 472 200 forintra becsülhető, ez 15,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A reálkereset 0,9 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző évhez mért, 15,6 százalékos növekedése mellett. A bruttó kereset mediánértéke 402 200 forintot ért el, amely 15,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 280 200 forint volt, 17,5 százalékkal felülmúlta az előző év augusztusit.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 503 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 514 400 forint volt – szintén 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 334 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 347 000 forintot tett ki
– 2022. január–augusztus közötti időszakban. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,5, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 18,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
A KSH szerint a jelentős mértékű növekedést elsősorban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatásának februári kifizetése (ún. fegyverpénz), az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése magyarázzák.
A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenységet végző ágban volt a legmagasabb (844 200 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (314 900 forint). A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 551 700, a nők esetében 456 400 forint volt, ez a férfiaknál 18,1, a nőknél 16,3 százalékos növekedést jelent egy év alatt.
2022. január–augusztusi időszakban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 459 100 forintra becsülhető, 14,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 462 400, a költségvetésben 441 500, a nonprofit szektorban 488 600 forintot ért el, ami 13,4, 14,9, illetve 30,5 százalékos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva.
A nonprofit szektor átlagot meghaladó rendszereskereset-növekedéséhez hozzájárult, hogy 2021. augusztus elejétől számos oktatási intézmény, fenntartójának változása miatt, a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott, így az év első felében még jelentős bázishatás érvényesült.
A reálkereset 6,1 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző évhez mért, 10,7 százalékos növekedése mellett. A bruttó kereset mediánértéke 394 500 forint volt, ez 14,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 273 500 forintot tett ki, 16,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest – a KSH adatai szerint.
Az erőteljes bérnövekedési ütem folytatódása és további gyorsulása főként annak tudható be, hogy a munkaadók a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében – az inflációs környezethez igazodva – érdemi béremelésre kényszerülnek – mondta Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője.
A januártól 200 ezer forintra emelkedett minimálbér és 260 ezer forintra emelkedő szakmai bérminimum miatt, illetve a 4 százalékkal csökkenő szociális hozzájárulási adó segítségével a teljes bérskála érdemben feljebb tolódik. Az idei éves bérnövekedési ütem elérheti a 17 százalékot, míg jövőre 10 százalék lehet a béremelkedés üteme, de utóbbinál a minimálbértárgyalások még gyakorolhatnak befolyást – vetítette elő a pénzintézet várakozásait az elemző.
A bérköltségek látványos növekedése, az évközi további béremelések és egyszeri kifizetések, illetve az energia- és alapanyagárak emelkedése tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, ami még magasabb bérkövetelésekhez vezet, mindez pedig még közelebb viheti a gazdaságot egy ár-bér spirálhoz.
Ennek látszanak is az első jelei, miután több vállalat is további évközi béremeléseket jelentett be a nyáron, hivatkozva a munkavállalói bérek reálértékének megőrzésére – jelezte Horváth András.
Az erőteljes alapfolyamatoknak és az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 3 százalék körüli éves nettó reálbér növekedés lehet 2022-ben – mondta az elemző.
(Borítókép: Index)