A svéd Tetra Pak anno elsőként kötelezte el magát Budaörs mellett, amely azóta az agglomeráció ipari-üzleti fellegvára. A csomagolóipari nagyvállalat harminc éve működik Magyarországon. Az évfordulós eseményen Dag Hartelius svéd nagykövet arról beszélt az Indexnek, hogy ma már senki sem az olcsó kékgalléros gyártás miatt jön Magyarországra.
Magyarországon ma mintegy 130 svéd vállalat van jelen, munkát adva hozzávetőleg húszezer embernek – összegzett az Indexnek Dag Hartelius svéd nagykövet a budaörsi Tetra Pak gyár alapításának harmincadik évfordulóján. A magyar–svéd gazdasági kapcsolatokról mindenekelőtt elmondta, hogy senkinek sem kell bemutatni az Electroluxot, az Ericssont, az IKEA-t vagy a Tetra Pakot, de a két ország közti együttműködés ma már nem csak a hagyományos termelő-gyártó cégek szintjén zajlik.
Skandináv szemüvegen át nézve a világot is kijelenthetem, nem azért vagyunk stratégiai befektetők ebben az országban, mert olcsóbb a termelés, legalább olyan fontos, hogy a szükséges mennyiségű és minőségű képzett munkaerő is adott. Két fő csapásirány van: az egyik az autóipar, a másik az IT-szektor, ma már senki sem kékgallérosként gondol Magyarországra. A tradicionális iparvállalatok mellett a high-tech is megtalálja a számítását ebben az országban
– fejtette ki lapunknak Dag Hartelius a világ egyik vezető élelmiszer-feldolgozó és csomagolóipari vállalatának eseményén.
Peter Kortsmit, a budaörsi Tetra Pak gyár igazgatója és Dmitrij Smolin, a cég EMEA- (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régiójának alelnöke felidézte: 1989-ben tették le a magyarországi üzem alapkövét. A termelés 1992-ben indult meg több mint 18 ezer négyzetméteren, ma már 503-an dolgoznak, ebből 281-en a gyárban. Budaörsről csaknem 2,5 milliárd csomagot exportálnak évente a világ 54 országába.
A kerek születésnapon elhangzott: a Tetra Pakot 1951-ben azzal a céllal alapították Svédországban, hogy olyan csomagolást hozzanak létre, amely megfizethető, mégis modern és biztonságos, így téve elérhetővé mindenki számára a biztonságos élelmiszereket. A korábban csak a tejipar számára gyártó – családi kézben lévő – vállalat azóta elérhetővé tette Tetra Pak-csomagolásban a fogyasztók kedvenc gyümölcs- és zöldségleveit, növényi italait, sőt már egyre több piacon kapható italoskartonba töltött ásványvíz is. A Tetra Recart innovatív csomagolóanyag kifejlesztésével pedig már zöldségek, levesek, szószok, készételek, gyümölcsök és állateledelek csomagolását is biztosítani tudják.
Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere az Indexnek arról beszélt, hogy a Tetra Pak volt az első fecske, tehát az első multinacionális vállalat a rendszerváltás után, amely ezt a várost választotta magyarországi, illetve regionális székhelyének. A svéd cég megjelenése után erőteljes felfutás következett, mivel megpróbálták kihasználni azt a helyzetet, amely a település adottságaiból fakad.
Ha egy autópálya kettévág egy várost, az nem akkora élmény, de a szomorkodás helyett kezdeni is lehet vele valamit, ezért alakítottuk ki a kereskedelmi-szolgáltató létesítményeket. Eleinte adókedvezményekkel segítettük a betelepülőket, de egy idő után presztízzsé vált a multiknak itt lenni. Vannak még szabad területek, a hasonlóan sikeres folytatáshoz azonban elengedhetetlen, hogy megmaradjon a bizalom a nyugat-európai országokban a magyar gazdaság iránt
– ismertette a budaörsi receptet Wittinghoff Tamás. Hozzátette: egy település úgy tud csak fejlődni, ha újszerű megoldásokat alkalmaz, ezáltal fokozatosan megteremti a gazdasági hátterét. Az innen származó adóbevételek révén válhat ugyanis a település egyre élhetőbbé mind az ott élő polgárok, mind a helyben működő cégek számára.
Peter Kortsmit, a Tetra Pak budaörsi gyárigazgatója arról beszélt, hogy családi vállalkozásként indult a cég, és ez a szellemiség a mai napig kiemelten fontos. Mindenkori értékrendszerük része, hogy modern technológiával felszerelt, biztonságos környezetet és stabil munkahelyet teremtsenek az itt dolgozónak. A harmincadik évforduló alkalmából a Tetra Pak felavatta új nyomdagépét is, amely húszszázalékos kapacitásnövekedést biztosít a nyomtatás területén, ezzel segítve a hatékonyságot.
(Borítókép: Dag Hartelius. Fotó: Papajcsik Péter / Index)