Az eredetileg tervezett 5,2 százalék helyett 13 százalékkal emelkedhet az átlagnyugdíj januártól, amely így 196 ezer forint lehet, de az időskorúak többsége ennél kisebb összeget kap majd.
A magyar kormány korábban a 2023-as költségvetést még 5,2 százalékos inflációs becsléssel számolva tervezte meg, és ugyanekkora mértékű nyugdíjemeléssel kalkulált januárra. Az Orbán-kabinet azonban a kedvezőtlen inflációs jövőkép miatt módosítást eszközölhet.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az október 22-i Kormányinfón azt mondta, hogy mindig a Magyar Nemzeti Bank inflációs előrejelzése alapján határozzák meg a nyugdíjemelés mértékét. A legutóbbi kimutatás már 13 százalékos inflációt prognosztizál a 2023-as évre. Új adat december közepén érkezhet majd ezzel kapcsolatban.
A két előrejelzett inflációs szám között tehát két és félszeres a különbség. Az RTL Híradó szerint ez alapján
2023 januárjától 22 ezer forinttal, havi 196 ezerre nőhet az átlagnyugdíj.
Magyarországon jelenleg mintegy 2,5 millió nyugdíjas él, a többség az átlagnál kisebb öregségi ellátásban részesül. A NyugdíjGuru információi szerint az emelés ellenére
300 ezren jövőre is havi 100 ezer forintnál kisebb nyugdíjat kapnak majd.
A korábban tervezettnél nagyobb emelés több mint 500 milliárd pluszt jelenthet a magyar költségvetésben. Juhász László, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának elnöke úgy gondolja: ennél jóval nagyobb emelésre lenne szükség, ugyanis a nyugdíjasok is sokkal többet költenek élelmiszerekre, mint korábban. Juhász elmondása szerint egyre aggasztóbb az időskorúak helyzete, mert annyi kiadásuk van, hogy a többség nem tudja egyszerre fizetni a rezsit, valamint a különféle gyógyszerek és az élelmiszerek költségeit, hanem választásra kényszerülnek, hogy az adott élethelyzetükben melyikre van nagyobb szükségük.
A nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre történő fokozatos felemelése idén befejeződik, 2023-tól már csak arra kell figyelni, hogy az adott naptári évben ki tölti be a 65. életévét. A nők negyven év jogosultsági idővel továbbra is nyugdíjba mehetnek.
Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerezhető jogosultság. Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
A 2023. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az úgynevezett valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj-megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait. A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset évenként történő növekedésén alapul, és ezek az évente meghatározott szorzók jelentős hatással lesznek a nyugdíj összegére. A valorizációs szorzószámok közzététele minden év márciusában történik majd.
Amennyiben a körülmények lehetővé teszik, nem szükséges rögtön a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni. Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.
Aki legalább húsz éve dolgozik, valamint a nyugdíjkorhatárt is betöltötte, az nyugdíjnövelésben részesül, amelynek mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 százalékával növekszik. A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja akár a havi átlagkeresetet is.