A hideg decembert követően az előrejelzések szerint enyhülhet a tél, azonban a fűtési szezon kitolódhat, ezért célszerű lenne következetesen beosztani a gázkészleteket – mondta az Indexnek Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet kutatója.
Soha nem látott mértékben értékeli fel az időjárás-előrejelzéseket az orosz–ukrán háború által okozott energiaválság. Az uniós szankciók következtében csökkenő orosz gázkínálat miatt Európa számára releváns az előttünk álló tél hőmérsékletének alakulása. A kontinens gáztárolóinak töltöttségi szintje kielégítő, ugyanakkor a betárolt mennyiség csak az idei télen lehet segítségünkre.
Jelentősen befolyásolja a gázpiaci hangulatot, hogy 2022-re enyhe telet jósolnak. Egyes országok – például Németország – reménykednek is ebben a prognózisban, mivel ezzel könnyebben átvészelhető az előttünk álló fűtési szezon.
Ha havi szinten egy fokot csökken az átlaghőmérséklet, 5,2 százalékkal több földgáz fogy egy háztartásban
– emelte ki az Index érdeklődésére Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet kutatója.
Az idei nyár rendkívül forró és száraz volt, különösen Európában – derült ki a Klímapolitikai Intézet elemzéséből. Ennek hátterében a klímaváltozás, a jet stream lassulása, a La Niña csendes-óceáni légköri jelenség, valamint a regionális, helyi időjárási hatások állnak. Ezek együttesen azt eredményezték, hogy rendkívül erős anticiklonok alakították az időjárásunkat, és egész nyáron intenzív hőhullámok tomboltak.
A jet stream egy magas légköri – általában nyugat–keleti irányú – áramlat. Két típusa van: poláris vagy szubtrópusi. A nyári időjárást mind a két típus meghatározza, azonban az éghajlatváltozás miatt már most tapasztalható, hogy egyre nagyobb a különbség az Északi-sark és a trópusok közötti felmelegedés között. Ezek időnként hullámoznak, rendkívül meleg időjárást okozva Európában.
A La Niña jelenség a Csendes-óceán keleti, illetve középső részén tapasztalható lehűlés, amely vízelvonással befolyásolja Európa légkörét. A különböző tengeri folyamatok miatt mélyről 5-9 fokkal hidegebb levegő áramlik a tengerfelszínre, ami azt eredményezi, hogy a trópusokról sokkal kevesebb telített vízgőz kerül a légkörbe.
Ez a két meteorológiai folyamat együtt hőhullámokat és nagy szárazságot képes előidézni – magyarázta a Klímapolitikai Intézet kutatója.
A kutatásban Felhívják a figyelmet arra, hogy ezek a magas nyomású képződmények sok esetben teljesen másként hatnak AZ IDŐJÁRÁSRA télen, mint nyáron.
Május és október között inkább száraz, forró, eseménytelen időjárást okoznak, télen viszont a magas légköri áramlás változása miatt pont ezekhez az eseményekhez gyakran úgynevezett hidegbetörések kapcsolódnak.
Az 1961–1990-es átlagokhoz képest minden téli hónap melegebb volt Európában és Magyarországon az 1991–2020-as időszakban. A kontinensen a téli átlaghőmérséklet 1991 és 2020 között közel 0,7 Celsius-fokkal volt magasabb, mint korábban, hazánkban 0,78 Celsius-fokkal emelkedett a téli középhőmérséklet. A globális meteorológiai modellek szerint a szokásosnál nagyobb az esélye annak, hogy Európában az átlagnál hidegebb idő lehet karácsony előtt, november közepétől az új esztendőig.
Mi trendekre tudjuk felhívni a figyelmet. Ezek a nagy modellkutatások eredményét mutatják. A klimatológiának az a szépsége, hogy a káoszelmélet miatt ez bármikor meg tud változni. Az eddigi eredmények szerint a december a korábbiakhoz képest hidegebb lesz, a január és a február viszont enyhébb időjárást hozhat
– tájékoztatott Kovács Erik, aki emlékeztetett arra, hogy a gázárak csökkentek a hosszú távú klímatendenciák miatt, és szerinte a klímaváltozás egyik következménye pont az, hogy áprilisban és májusban egyre gyakoribbak a hidegbetörések, ezért május elejéig kitolódhat a fűtési szezon.
A kutatók szerint az átlagnál alacsonyabb hőmérséklet lehet decemberben, és az elmúlt harminc évhez képest kevesebb csapadék várható Európa jelentős részén. Ugyanakkor nagyon nehéz hónapokkal előre nyilatkozni a téli időjárásról.
A klímakutató rávilágított: ebben a rendkívül bizonytalan helyzetben a kormányoknak már most fel kell készülniük arra – hiszen van, ahol a gáztározók töltöttsége még mindig alacsony –, hogy úgy kell gazdálkodni a gázkészletekkel, hogy akkor is rendelkezésre álljon földgáz, ha elnyúlik a fűtési szezon. Tovább árnyalja a képet, hogy az idei télre fel lehetett készülni, de mind a gázpiaci elemzők szerint, mind a klímakutató szerint a 2023-as lehet a kritikus tél, amelynek időjárása jelenleg megjósolhatatlan.
(Borítókép: Gázvezetékek Oroszországban 2021. október 12-én. Fotó: Andrey Rudakov / Bloomberg via Getty Images)