Az első félév erőteljes gazdasági növekedését követően a harmadik negyedévtől a bizonytalanabbá váló növekedési kilátások, a jelentősen megemelkedett energiaár, a növekvő építési és finanszírozási költségek kihívás elé állítják a kereskedelmiingatlan-piac valamennyi szereplőjét keresleti és kínálati oldalon egyaránt – áll a Magyar Nemzeti Bank honlapján megjelent őszi Kereskedelmiingatlan-piaci jelentésben.
A kereskedelmiingatlan-piac számára kockázatot jelentenek az emelkedő energiaárak, az ebből adódó inflációs nyomás, illetve az erre reagáló szigorodó monetáris politika, amely a finanszírozási költségek növekedését is eredményezte – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója csütörtökön online sajtótájékoztatón.
Nagy Tamás a jegybank őszi Kereskedelmiingatlan-piaci jelentésében mindezek mellett
kockázati tényezőként említette az építési költségek emelkedését, valamint a forintárfolyam gyengülését. Mindezek együttesen pedig a reálgazdasági kilátások romlását vetítik előre.
A legmeghatározóbb szegmens, az irodapiac alakulásáról elmondta, hogy a bérleti kereslet a koronavírus-járvány után kialakult alacsonyabb szinten stabilizálódik. A bérleti kereslet harmadával marad el már több negyedéve a járvány előtti szinttől. „Ez a viszonylag gyengébb kereslet találkozott az idén új irodaátadásokkal”, ennek hatására a félévkor 9,9 százalékos kihasználatlansági ráta a harmadik negyedévben 11 százalékra emelkedett – mondta, hozzátéve, hogy ez még elmarad a kritikus szinttől.
Ugyanakkor jelezte, a még „csőben lévő” fejlesztésekkel a meglévő irodaállomány mintegy 11 százaléka újulhat meg vagy kerülhet újra piacra. Amennyiben ezeknél az új átadásoknál is hasonlóan alacsony lesz a bérleti kereslet, a kihasználatlansági ráta vélhetően tovább nő.
Nagy Tamás rámutatott: ugyanakkor az iparlogisztika területén a bérleti kereslet folyamatosan erősödött az e-kereskedelem térnyerése miatt. Ebben a szektorban a kihasználatlansági ráta az idén júniusban mért 6,4 százalékról a harmadik negyedévben 4,9 százalékra csökkent. Az új átadások ütemezésében ugyanakkor növekvő kockázatot jelentenek az emelkedő építőanyagárak és az ellátási problémák.
A kiskereskedelemben az igazgató szerint heterogén kép kezd kialakulni: összességében a kiskereskedelmi forgalom, főként az üzemanyag-értékesítés miatt még nőni tudott, de a szektoron belül az élelmiszer-forgalomban már nyáron korrekció történt.
Az emelkedő rezsiköltségek miatt a háztartásokban csökken a rendelkezésre álló jövedelem, emiatt várhatóan az év második felében tovább zsugorodik a forgalom a szektorban, ami a kiskereskedelem számára kockázatot jelent.
A szállodáknál vegyes kép alakult ki: az év első felében a Magyarországon eltöltött vendégéjszakák száma több mint a duplájára emelkedett éves összevetésben – főként a külföldi vendégek visszatérésének köszönhetően. Ez a folyamat érdemben segítette a szállodaszektort.