Kedd éjfélkor el is rajtol a néhány napja bejelentett Gyármentő Program. Az Indexnek nyilatkozó vállalkozásfejlesztési szakértő szerint a nagyvállalatokhoz hasonló mentőöv a kkv-szektort ugyancsak lendületbe hozhatná, ráadásul az energetikai célú beruházásigény a kisebb cégeknél ugyanúgy megvan.
„A hazai tulajdonú, termelő-gyártó nagyvállalatok minden bizonnyal kedvező helyzetből várhatják a Gyármentő Programot, ugyanakkor éles versenyt hozhat a konstrukció jövő kedd éjféltől esedékes beadása” – mondta az Indexnek a 150 milliárd forintos felhívásról Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check (ECC) Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet Kft. ügyvezetője.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) égisze alatt a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség által vezényelt programban Budapesten 30, vidéken pedig 45 százalékos intenzitással támogatják a versenyszféra
Érdekesség, hogy korábban a KKM és a HIPA gründolta a népszerű Covid-pályázatot, a Versenyképesség-növelő támogatást (VNT) is, ez akkor rengeteg cégnek segített a felszínen maradni.
A Gyármentő Program bejelentésekor Szijjártó Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrajnai háború és a szankciós válaszok miatt súlyos recesszió felé rohan az európai gazdaság, ami a közös piac miatt jelentős kihatással van Magyarországra is. „Nekünk, magyaroknak természetesen az a célunk, hogy ebből kimaradjunk” – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter, hozzátéve, hogy ennek érdekében segítséget kell nyújtani a magyarországi vállalatoknak, hogy egyrészt fenntarthassák a működésüket, másrészt növelhessék a kapacitásaikat.
A kormányrendelet értelmében a technológiai és ipari miniszter feladata megvizsgálni a Gyármentő Program előkészítésekor a vállalkozások által jelzett, a működésüket nehezítő energetikai feltételeket és körülményeket az év végéig tartó időszakban. Ebben Palkovics László számíthat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, Horváth Péter János szakmai támogatására is. Az akár többmilliárdos támogatás is mutatja, ez elsősorban a nagyvállalatok játszótere, az ECC ügyvezetője azonban lapunknak jelezte: indokolt lenne egy hasonló támogatási konstrukció meghirdetése a kis- és középvállalati szektor számára, vagy a mostani kiterjesztése a részükre.
Ezt a szakember azzal a példával támasztotta alá, hogy túl a fővárosi vagy agglomerációs cégeken, a kkv-körből számtalan olyan vidéken működő, hagyományos gyártótevékenységet folytató piaci szereplő van a látókörükben, amelyek akár 45–65 millió forintot is elköltenének energetikai célú fejlesztésre, törekedve a megújuló energiafelhasználás növelésére, illetve az energiahatékonyság javítására.
Az ECC ügyvezetője kifejtette: ebbe az irányba mutató megoldás jellemzően
Az intézet vezetője felidézte: a korábbi GINOP-4.1.4-19-es kódszámú, „Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása” című energetikai slágerpályázat sikerét hűen tükrözte a 63 milliárd forintot meghaladó támogatási igény, valamint a 4123 beérkezett pályázat.
Ez csaknem 28 millió forintnyi átlagos energetikai fejlesztést jelentett annak idején, amely mostanra – illeszkedő pályázat esetén – felmérésünk szerint átlagosan 55 millió forintra rúgna
– jelezte lapunknak Tóth Ádám Ferenc.
Ehhez kapcsolódó, szintén fontos pályázat a „Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program 2022” című felhívás, amelynél október 20-tól nyílt meg a regisztrációs ablak. Az intézet vezetője szerint
a feldolgozóipar mellett érdemes lenne kiterjeszteni a jogosultságot a szolgáltatószegmensre, valamint a turisztikai ágazatra is.
A konstrukció „A” komponensét tekintve a támogatás valóban a 2022. októberi, novemberi és decemberi energiaköltség-növekmények fedezésére szolgál, ez azonban a szakértő szerint a legtöbb esetben olyan súlyos teher, hogy ezen a negyedéven felül érdemes volna kiterjeszteni azt a jövő év első három hónapjára is.
(Borítókép: Index)