A fenntarthatóság nemcsak lózung, hanem az építészet húsba vágó kérdése a jelenlegi energiaválságos időszakban – jelentette ki az Indexnek adott interjúban Tima Zoltán, a budapesti Kossuth teret vagy a Puskás Arénát is megálmodó Középülettervező Zrt. (Közti Zrt.) tervezési igazgatója. Bár a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági hatások az építészirodákat sem kerülik el, a 2008-as válsághoz hasonló krach nem várható, sőt a szakma rég nem látott lehetőség kapuján lépett be.
Az épített környezettel foglalkozó szakértők szerint a tervezéskor kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az épület sok más tényező mellett funkcionális és szép is legyen. Mit gondol, ez a két szempont hogy fér meg egymás mellett?
Az építészet olyan, mint az ételkészítés. Mikor jó például egy pörkölt? Ha több benne a paprika vagy a bors? Erre az a válasz, hogy a pörkölt akkor jó, ha jó. Ugyanez igaz egy épületre is. Arra még egy építésznek is nagyon nehéz előre receptet adnia, hogy a vizualitás és a funkcionalitás milyen arányban jelenjen meg egy épületben. Minden helyzet, minden épület más és más, ugyanakkor vannak olyan létesítmények, amelyeknél egyértelműbb a helyzet. Például a repülőterek tervezésénél megtanultam, hogy a működés minden más szempontot felülír, tehát a funkcionalitás előnyt élvez. Több mint kétezer évvel ezelőtt a neves római építész, Vitruvius három pontban foglalta össze, mitől lesz jó egy épület: tartósság, funkcionalitás, szépség. Arra nézve azonban ő sem adott pontos iránymutatást, hogy ez a három szempont milyen arányban jelenik meg egy épületben.
Az arányokon legközelebb Afrikában gondolkodhatnak. A KÖZTI nyerte el ugyanis Zimbabwe egyik legnagyobb beruházására, a CBZ Bank 42 ezer négyzetméteres központjának megtervezésére kiírt nemzetközi pályázatot.
A projektről egy korábbi megbízónk révén szereztünk tudomást, aki felvetette, hogy vegyük fontolóra az indulást a meghívásos tervpályázaton. A helyzet felmérését követően döntöttünk az indulás mellett. A többségében zimbabwei tagokból álló zsűri végül a KÖZTI pályázatát találta a legmegfelelőbbnek.
A tervezéskor milyen földrajzi adottságokat kell figyelembe venni, és mennyire okoznak kihívást a kulturális különbségek?
Az adott környezethez való alkalmazkodás minden tervezési munkánál fontos szempont. Már a tervpályázat benyújtása után jártam a helyszínen, és zömében visszaigazolást kaptam, hogy jó úton indultunk el, de akadtak olyan szempontok, amelyekkel csak ott szembesültem. Általában jól dekódoltuk a környezeti adottságokat, az éghajlati feltételeket. Ugyanakkor nem láttuk előre, hogy Zimbabwében az átlagosnál értékesebb középületeket – biztonsági okokból – kerítés veszi körül. Az általunk fontosnak gondolt nyitottságot és köztéri kapcsolatokat emiatt biztosan át kell gondolni. A KÖZTI tavalyi belső átszervezésekor is fontos szempont volt, hogy munkáink a fenntarthatósági, energiatudatos szempontoknak egyre inkább megfeleljenek.
Ez a szemlélet napjaink legnagyobb kihívását, az energiaárak elképesztő növekedését tekintve még inkább felértékelődik. Ma már szinte alapkövetelmény egy épület megtervezésénél a fenntarthatóság, vagyis az észszerűség.
Az energiahatékonysági szempontok fokozatosan szivárogtak be a szakmába, és bár van még fejlődési potenciál, a legtöbb építésziroda gondolkodásában már helyet kap a fenntarthatóság. A szemléletet elsőként az uniós projektek honosították meg, amelyeknél alapelvárás volt a fenntarthatósági szempontok figyelembevétele. Ennek köszönhetően pedig a hazai fejlesztéseknél – többek között az állami beruházásoknál – is automatizmussá vált.
Ráadásul a jelenlegi energiaválságos időszakban a fenntarthatóság már nemcsak lózung, hanem húsba vágó kérdés is.
A zimbabwei projektnél is nagy hangsúlyt fektetünk a fenntarthatóságra. Igyekeztünk például olyan építőanyagokat használni, amelyek helyben is elérhetők vagy előállíthatók. Gyakorlatilag erre alapoztuk a koncepciót, és nagy örömünkre a helyi értékek és potenciálok integrálására nagyon jól reagált a zsűri. A CBZ Bank székházának egy fenntartható high-tech épületet terveztünk, amely minden szempontból megfelel a mai kor követelményeinek, ugyanakkor az ottani nehezebb környezeti, energiaellátási viszonyok között is működtethető.
A jelenlegi kedvezőtlen gazdasági hatások hogyan hatnak a szektorra?
A csaknem 75 éve működő KÖZTI az egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező hazai építészeti tervezéssel foglalkozó cég. A cég legjelentősebb referenciái között szerepel többek között a Puskás Aréna, az Eiffel Műhelyház, a budapesti Kossuth tér, valamint a Liszt Ferenc Repülőtér Skycourt és T2B móló is. Az iroda nevéhez olyan jelentős beruházások megtervezése köthető, mint az algíri Olimpiai Stadion vagy az abujai magyar nagykövetség Nigériában. Emellett kórházak és iskolák – összesen csaknem száz megvalósult épület – is dicsérik a magyar tervezők munkáját. Emellett meghatározó szerepet játszott több afrikai város rendezési tervének elkészítésében is. A nyilvános cégadatok alapján a KÖZTI Zrt. árbevétele tavaly meghaladta a 2,5 milliárd forintot az előző évi 3,8 milliárd forint után. A nyereség 2021-ben 116 millió, míg 2020-ban 538 millió forint volt.
Több mint három évtizedes pályám során már átéltem egy-két nehezebb időszakot. A legutóbbi, 2008–2009-es gazdasági világválság idején gyakorlatilag a teljes építőipari ágazat megfeneklett. Nagy számban zártak be építészirodák, szűntek meg ingatlanfejlesztő cégek, az egész ingatlanpiac leállt. A KÖZTI két nagyobb projektnek – a repülőtér fejlesztésének és a Kossuth tér rekonstrukciójának – köszönhetően kisebb veszteségekkel, de átvészelte ezt az időszakot.
Most a szakmán belüli beszélgetésekből azt szűröm le, hogy ez az emlék még ott él a szereplőkben. Többen bízunk abban, hogy ha kisebb számban is, de maradnak munkák az asztalon, a néhány év múlva újrainduló beruházásokat elő kell készíteni, meg kell tervezni. Bár
az építészirodák biztosan megsínylik ezt az időszakot, jó eséllyel nem lesz olyan mértékű az elsivatagosodás, mint 2008-ban volt.
Ugyanakkor egyelőre nem látjuk, miként csapódik le a költségoldalon ez az elképesztő energiaár-emelkedés. Amennyiben tartósan velünk marad, annak olyan súlyos következményei lehetnek, amelyeket most még nem látunk előre. Ha csak a mi irodánk költségeit nézzük, akkor egy éven belül hat-kilencszeres energiaár-emelkedéssel szembesülünk.
Állami és magánberuházásokat is elhalasztottak a takarékoskodás jegyében, ez hogyan csapódik le az ágazatban?
Egyelőre a bizonytalanság érezhető, ugyanakkor a tervezési munkák nem álltak le. A KÖZTI tervezőasztalán is vannak olyan, folyamatban lévő állami beruházások, amelyek várhatóan meg is valósulnak. Így ezeket, ha némi késedelemmel is, de folytatni tudjuk. A magánberuházásoknál – iroda- és ingatlanfejlesztéseknél – némi kivárás tapasztalható, ráadásul a jelenlegi magas kamatszintek sem kedveznek a fejlesztéseknek.
Ugyanakkor nagy potenciált látok a hazai turizmusban, elsősorban vidéken, bőven vannak még lehetőségek, amelyek kiaknázáshoz beruházásokra van szükség.
A szakma erős bástyát kapott egy újonnan alakult minisztérium formájában. A tárca milyen módon tud segíteni?
Az Építési és Beruházási Minisztérium létrejöttével egy harminc éve várt lehetőséget kapott az építész szakma, ennek köszönhetően erősödhet a szerepe és érdekérvényesítő képessége. Az elmúlt évtizedekben az építészek a beruházási tápláléklánc végére kerültek, amin mindenképp változtatni szeretnénk. Hogy érzékeltessem a problémát:
ma Magyarországon egy épületet fel lehet építeni és használatbavételi engedélyt lehet rá szerezni úgy, hogy az épületet tervező építészeket és mérnököket ebből a folyamatból teljesen kihagyják.
Részvételüket semmilyen jogszabály sem írja elő, ezért a beruházók és kivitelezők megtehetik ezt, sokszor meg is teszik. Ezen mindenképp változtatni kell.
Németországban például nem fordulhat elő hasonló, ott az építész munkájának 65 százaléka a tervezőasztalnál zajlik, 35 pedig a kivitelezésnél. Ez garantálja, hogy az épület a tervezettnek megfelelő minőségben kerüljön kivitelezésre. Úgy gondolom, hogy már rövid időn belül érzékelhető változásokra számíthatunk, ám fontos megjegyezni, hogy a jogokat nemcsak kivívnunk kell, de az ezzel járó felelősséget is tudnunk kell majd vállalni és viselni.
(Borítókép: Tima Zoltán. Fotó: Szollár Zsófi / Index)