Kata, átalányadó, áfa, helyi iparűzési adó, e-nyugta, 25 év alattiak adókedvezménye, reklámadó – hosszú még a sor. A jövő évi adóváltozásokat tartalmazó, több mint 100 oldalas dokumentumból Gyányi Tamás adószakértő, a WTS Klient senior partnere összegyűjtötte az Indexnek a legfontosabb tudnivalókat
Egy 104 oldalas anyagban nyújtotta be a Magyar Országgyűléshez október 18-án a 2023. évi adóváltozások legújabb javaslatait Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Az egyes adótörvények módosításáról szóló, T/1614 számú törvényjavaslat jelentős koncepcionális változásokat nem tartalmaz, a főbb adókulcsok nem változnak, maradnak a járulék- és szociális hozzájárulási adókulcsok is. Szerepelnek ugyanakkor a javaslatban olyan, 2023. évi adóváltozások – akár helyi iparűzési adóban, általános forgalmi adónemben vagy az illetékekkel kapcsolatban –, amelyek az adózók nagy részére hatással lehetnek.
Az átalányadózók emellett a kata adónem módosításával összefüggésben több adminisztrációt csökkentő változással is számolhatnak. Ne feledjük, hogy a jelenlegi módosító csomag mellett a 2023. évi adóváltozások részeit képezi több olyan módosítás is, amelyeket már elfogadott a parlament, gondoljunk csak a megemelkedett cégautóadóra, a szigorodó transzferárszabályokra, vagy akár a fióktelepek, telephelyek innovációs járulék fizetési kötelezettségére. A javaslatokat Gyányi Tamás adószakértő, a WTS Klient senior partnere foglalja össze az Indexnek.
Ezek a főbb változások dióhéjban, az alábbiakban pedig részletesen is kifejtjük Gyányi Tamással a jövő évi adóváltozások egyes elemeit.
A 2023. évi adóváltozások legfontosabb, személyi jövedelemadóra vonatkozó pontjai a kata adónem módosításával összefüggésben az átalányadózást érintik.
A javaslat KMRP-vel (Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program), valamint a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatosan is tartalmaz új szabályokat.
Az szja-tv. 1/B. §-a szerinti adózási módot választó, szociális biztonsági egyezménnyel érintett államban biztosított külföldi előadóművészek Magyarországról származó jövedelme mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége alól.
A 2023. évi adóváltozások a külföldön biztosítottakat is érintik. A hatályos szabályok szerint a külföldön biztosítási jogviszonnyal rendelkező adózóknak meghatározott időnként kérelmezniük kell járulékfizetési kötelezettségük előírásának törlését, és ezzel egyidejűleg ismételten igazolniuk kell külföldi biztosítási jogviszonyuk fennállását. Ha az adózó igazolja, hogy külföldi biztosítási jogviszonya a kérelemben megjelölt időszaktól fennáll, akkor az állami adó- és vámhatóság visszamenőlegesen törli az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettségét.
Erről a törlésről az állami adó- és vámhatóság elektronikus adatszolgáltatással értesíti az egészségbiztosítási szervet. A rendelkezés kiegészítése lehetővé teszi, hogy az egészségbiztosítási szerv a saját nyilvántartásában is lezárja az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettséget, és a külföldi biztosítási jogviszony meglétére tekintettel törölje az érintett tajszámát. A közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzés biztosíthatja, hogy a külföldön tartózkodó személyt a járuléktörléssel érintett időszakot követően a hatóságok ne kötelezzék ismételten egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére.
Az elektromos töltőállomás adóalap-kedvezménye esetében a de minimis jogalapot a 2022. január 31-e után benyújtott adóbevallás vonatkozásában kell alkalmazni. Amennyiben az adózó 2022. január 31-e után benyújtott adóbevallásában az elektromos töltőállomás adóalap-kedvezményét érvényesítette, a jogalap módosítása érdekében önellenőrzést kell benyújtania.
Új átmeneti rendelkezés rögzíti a kamatlevonást korlátozó szabályok és a veszteségelhatárolási szabályok koherens alkalmazását arra a veszteségre, amely 2015 előtt keletkezett, és még nem került felhasználásra.
A kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedésre elszámolt értékvesztés miatt nem a kivezetés évében, hanem már az értékvesztés elszámolása évében kell megnövelni az adóalapot. Ennek megfelelően módosul a jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározása is.
A javaslat a bizalmi vagyonkezelési tevékenységre vonatkozóan is tartalmaz szabályokat.
2023. január 1-jei hatállyal bővül az általános forgalmi adózás szempontjából jogutódlásnak minősülő esetek köre. Az új esetkör az agrárgazdaságok átadásáról szóló, 2023. január 1-jétől hatályba lépő új szabályok szerint megvalósuló gazdaságátadást foglalja magában.
A javaslat törvényi szintre emeli a veszélyhelyzeti normában (az új építésű lakóingatlanokra vonatkozó kedvezményes általános forgalmi adó mérték alkalmazásáról szóló 267/2022. (VII. 29.) korm.-rendelet) foglalt előírást, amely két évvel meghosszabbítja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5%-os általános forgalmi adó mérték időbeli hatályát, továbbá az elhúzódó építkezések kezelésére átmeneti szabályozást is tartalmaz. Az átmeneti szabály rendezi, hogy a kedvezményes adómérték alkalmazható 2024. december 31. után is (2028. december 31-ig), ha az építési engedély legkésőbb 2024. december 31-én véglegessé vált, vagy az építést eddig az időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint.
A javaslat a 2021. július 1-jén hatályba lépett e-kereskedelmi szabályok gyakorlati alkalmazása során felmerülő jogalkalmazási kérdéseket is rendezi a vonatkozó irányelvi előírásokkal összhangban, elsősorban az alanyi adómentes adóalany által végzett import távértékesítés és Közösségen belüli távértékesítés tekintetében. A 2006/112/EK tanácsi irányelv eredetileg 2022. július 1-ig tette lehetővé a tagállamok számára a fordított adózás alkalmazását egyes termékek és szolgáltatások esetében, majd a 2022/890/EK tanácsi irányelv ezt a lehetőséget 2026. december 31-ig meghosszabbította. A törvényjavaslat a 2022/890/EU tanácsi irányelvvel összhangban így 2026. december 31-ig teszi lehetővé a fordított adózás alkalmazását az ott meghatározott (pl. bizonyos mezőgazdasági és acélipari) termékek és szolgáltatások esetében.
Figyelemmel arra, hogy az áfatörvény több ponton tartalmaz egyes építésügyi szabályokra, jogintézményekre való hivatkozást, a javaslat leköveti a használatbavételre vonatkozó építésügyi szabályokban bekövetkezett változásokat az egyértelmű jogalkalmazás érdekében. Szintén az építésügyi szabályozásban bekövetkezett változások indokolják az ingatlanok létesítésére, átalakítására vonatkozó fordított adózási szabályokat érintő módosítást. A módosítás révén minden olyan, ingatlan létesítésére, átalakítására, rendeltetésének megváltoztatására stb. irányuló építési-szerelési, egyéb szerelési munka a fordított adózás hatálya alá esik, amely hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött (pl. örökségvédelmi engedélyhez vagy bejelentéshez, rendeltetésmódosítási engedélyhez vagy településképi bejelentési eljáráshoz kötött munkák).
A 2023. évi adóváltozások részét képezi az is, hogy külföldi pénznemben történő számlázás esetén a számlán csak abban az esetben kell feltüntetni forintban az áthárított adó összegét, ha az a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelyet a kibocsátott számla kísér, belföldön adóztatandó.
A tervek szerint a nyugtaadatokra vonatkozó adatszolgáltatás is megvalósulna. Az adatszolgáltatás előírásával párhuzamosan – a technika fejlődését is figyelembe véve – a jövőben megújulna a pénztárgéprendszer, amely a környezettudatosság jegyében az elektronikus nyugtaadás elterjedését is ösztönözhetné. Mindezen célok elérésének első lépéseként a törvényjavaslat felhatalmazást ad miniszteri szintű jogalkotásra a nyugtákról történő általános adatszolgáltatás, valamint a pénztárgéptől eltérő, gépi nyugta kibocsátására alkalmas eszközökkel, technikákkal kapcsolatos részletszabályok megállapítására.
Transzferár-korrekció
A hatályos szabályozás csak abban az esetben teszi lehetővé a vállalkozó számára, hogy transzferár-korrekció jogcímén csökkentse a helyi iparűzési adó alapját, ha rendelkezik az ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozása nyilatkozatával, miszerint az ugyanezen ügyletre tekintettel azonos összeggel növelte a helyi iparűzési adó alapját. Ha azonban a kapcsolt vállalkozás nem alanya a helyi iparűzési adónak, nyilatkozhat arról is, hogy a társasági adóban vagy annak megfelelő külföldi adóban érvényesítette a korrekciót. Méltányos ugyanezt a lehetőséget biztosítani arra az esetre is, ha a kapcsolt vállalkozás alanya ugyan a helyi iparűzési adónak, de a transzferár-korrekcióval érintett ügylet értékét olyan jogcímen tartja nyilván a számviteli szabályok megfelelő alkalmazásával, melyet a helyi iparűzési adó alapjának megállapításánál nem kell figyelembe venni (pl. igénybe vett szolgáltatásként).
Egyszerűsített iparűzésiadó-megállapításra vonatkozó szabályozás
A 2023. évi adóváltozások részeként megújul az iparűzési adó egyszerűsített megállapítási módja, és a háromféle jelenlegi módszert egyféle adóalap-megállapítási mód váltja fel.
E szerint valamennyi olyan vállalkozó, amelynek az adóévi bevétele – éves szinten számítva, azaz 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve – a 25 millió (az szja-tv. szerinti átalányadót választó kereskedők esetén a 120 millió) forintot nem haladja meg, jogosulttá válik az iparűzésiadó-alapja egyszerűsített megállapítására.
Az egyszerűsített adóalap-megállapítás fő szabálya szerint a kisvállalkozónak a helyi iparűzésiadó-alapját nem kell megállapítania, bevallást nem kell benyújtania, és – mert az adóalap tételes összegű – az adóalapját nem kell megosztania a települések között.
A kisvállalkozónak adóelőleget évente csak egyszer kell fizetnie, és amennyiben bevétele az adott bevételi sáv felső határát nem haladja meg az adóévben, akkor az adóévre fizetett adóelőleghez képest további adót sem kell fizetnie.
Az iparűzésiadó-alap az adóévi bevétel nagyságától függően sávosan differenciált, (a székhelyük és a telephelyeik fekvése szerinti) önkormányzatonként azonos nagyságú, tételes összeg lehet. A törvényjavaslat három bevételi sávot és ahhoz tartozó tételes adóalapot határoz meg.
Az adóalap-megállapítási módszer választását a kisvállalkozó annak az adóévnek az ötödik hónapja utolsó napjáig köteles bejelenteni, amelyben ezt a módszert először kívánja alkalmazni (tehát 2023-ban, a 2023-ban kezdődő adóévre 2023. május 31-ig). A bejelentés az előző adóévről szóló adóbevallási nyomtatványon tehető meg (tehát 2023-ban a 2022-es adóévről szóló adóbevallási nyomtatványon). A jogelőd nélkül adóköteles tevékenységet végző kisvállalkozó első adóévére is választhatja az adóalap-megállapítási módszert, mégpedig ezen, első adóévről szóló bevallásán jelölve ezt a tényt. Tehát a 2023-ban jogelőd nélkül kezdő vállalkozó a 2023-as adóévére is alkalmazhatja az egyszerűsített adóalap-megállapítást, amit a 2024-ben benyújtandó bevallásán jelölhet.
A 2023. évi adóváltozások érintik az illetékekről szóló törvényt is. E szerint megszűnik az eljárási illeték illetékbélyeggel való megfizetésének lehetősége, bővül a családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) történő lakásszerzés illetékmentessége, ugyanakkor szigorodik a kapcsolt vállalkozások közti visszterhes ingatlanszerzés illetékmentessége.
Visszterhes ingatlanszerzés illetékmentessége
Az ingatlan kapcsolt vállalkozások közötti átruházása mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. A hatályos szabályok szerint a mentesség feltétele, hogy a vagyonszerző fő tevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele legyen. Ennek a követelménynek az illetékkötelezettség keletkezése időpontjában kell csupán fennállnia, ezért a szabály egy formális cégbírósági aktus (a főtevékenység-változás bejegyzése) révén kijátszható. Ennek megelőzése érdekében a javaslat a vagyonszerző említett fő tevékenysége egy meghatározott napon való fennállása helyett a fentebb említett kedvezményezett tevékenységekből vagy azok közül valamelyik tevékenységből származó árbevétel összes árbevételben képviselt 50%-os arányához köti a mentesség alkalmazhatóságát. A nettó árbevétel megoszlásáról (vagy annak várható megoszlásáról, ha az illetékkötelezettség az adóév hatodik hónapjának első napját megelőzően keletkezik) a vagyonszerzőnek nyilatkoznia kell. A tevékenységét a nyilatkozattétel adóévében kezdő vagyonszerzőnek pedig vállalnia kell, hogy az első adóévi nettó árbevétele alapján meg fog felelni a mentesség követelményének. Amennyiben a nyilatkozatban foglaltak vagy a vállalás nem teljesül, azt a vagyonszerzőnek be kell jelentenie az állami adóhatósághoz, amely a meg nem fizetett illetéket 50%-kal növelten a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Ha a vagyonszerző nem tesz eleget ennek a kötelezettségének, és az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében állapítja meg a nyilatkozatban foglaltak vagy a vállalás teljesülésének elmaradását, a vagyonszerző terhére a meg nem fizetett illeték kétszeresét kell pótlólag előírni.
Csok és illeték
A csok nemcsak lakásvásárláshoz, hanem lakásbővítéshez is igénybe vehető. Saját tulajdonban álló lakás bővítésekor ugyan nem keletkezik illetékkötelezettség, azonban más tulajdonában álló ingatlan bővítésekor (pl. tetőtér-beépítés) közös tulajdon jön létre, a hozzáépítőt pedig illetékkötelezettség terheli. Tekintve, hogy a csok felhasználásával történő lakásszerzések utáni illetékmentesség a hatályos szabályok alapján kizárólag vásárlások esetében alkalmazható, a javaslat pontosítja a jogcímet annak érdekében, hogy a mentesség az idegen tulajdonban álló lakás bővítésekor is biztosítható legyen.
Pénzügyi tranzakciós illeték
A javaslat pénzügyi tranzakciós illetékmentességet vezet be a diákhitelekre.
Csoportos adóalany létrehozása, illetve csoportos adóalanyhoz történő csatlakozás esetében a soron kívüli általános forgalmi adó bevallási kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőt a csoportos adóalany létrejöttének, illetve a csoporthoz történő csatlakozás időpontjától kell számítani.
A foglalkoztatottak biztosítotti jogviszonyának lezárását a jogutód nélküli megszűnést eredményező eljárások alatt álló gazdasági társaságok, egyéb szervezetek és a tevékenységüket megszüntető egyéni vállalkozók is gyakran elmulasztják. A módosítás lehetőséget ad arra, hogy a NAV a megszűnt foglalkoztató helyett pótolja a 'T1041-es adatlapok benyújtását a biztosítási jogviszonyok lezárása céljából a foglalkoztató megszűnésének időpontjára. Ez a dátum azonban csak vélelmezett megszűnési időpont lenne, mellyel szemben ellenbizonyításnak lesz helye, tekintettel arra, hogy a NAV a biztosítási jogviszony alapjául szolgáló foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó tényeket, körülményeket nem ismeri. A jogviszony végének vélelmezett dátuma az a nap lenne, amikor a foglalkoztatót nyilvántartó szerv törli a foglalkoztatót a nyilvántartásból.
Határozott idejű szerződések esetén indokolt jogszabályban előírni, hogy már a biztosítotti bejelentés megtételekor közölni kell a jogviszony szerződés szerinti végső (záró) időpontját is. Ez az adózónál adminisztrációcsökkentést jelentene, illetve csökkenne az adózói figyelmetlenség miatt le nem zárt jogviszonyok száma. Ha módosul a határozott idejű szerződés időtartama, akkor továbbra is nyitva áll a változásbejelentés megtételének lehetősége.
A 2023. évi adóváltozások fontos eleme, hogy a szokásos piaci ár megállapítása kapcsán hozott határozat hatálya teljes adóévekre terjedhet ki, valamint a legkorábbi kezdő időpont a kérelem benyújtása adóévének első napja lehet. A módosítás az OECD-tagállamok gyakran alkalmazott, úgynevezett „roll-back” szabályát követi, azaz azt, hogy a kétoldalú vagy többoldalú eljárásban a külföldi eljáró hatóság és az adópolitikáért felelős miniszter megállapodása alapján a határozat hatálya korábbi időszakokra is kiterjedjen.
A kétoldalú és többoldalú eljárásokban az egyeztetés lefolytatására jelenleg nincs határidő, ez parttalanná és aránytalanul elhúzódóvá teheti az eljárást. Az OECD elvárja, hogy a kölcsönös egyeztető eljárások átlagosan két év alatt lezáruljanak. A módosítás az ilyen kétéves határidőt rögzíti, és meghatározza a szokásos piaci ár megállapítására irányuló kétoldalú és többoldalú eljárásban, a külföldi állam illetékes hatóságával történő egyeztetés lefolytatására nyitva álló határidőt.
2021. december 1-jén hirdették ki a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló 2021/2101/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet. A számviteli irányelv értelmében egyes, 750 millió eurót meghaladó bevétellel rendelkező multinacionális vállalkozásoknak külön jelentésben kell nyilvánosságra hozniuk a társasági adóval kapcsolatos információkat. A törvényjavaslat tartalmazza ennek a közzétételi kötelezettségnek a szabályait. Az új közzétételi kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket 2023. június 22-ig kell átültetni, és a 2024. június 22-én vagy azt követően kezdődő üzleti évre vonatkozóan kell először alkalmazni.
Kiválás esetén alkalmazandó értékhatárok számítása
A számviteli törvény általános jelleggel rendelkezik arról, hogy egy új, jogelőd nélkül alapított vállalkozó esetén hogyan kell figyelembe venni a beszámoló típusát, valamint a könyvvizsgálati kötelezettséget meghatározó értékhatárokat. A rendelkezések azonban nem térnek ki arra, miként kell eljárni a kiválással létrejött vállalkozó esetén. A 2023. évi adóváltozások részeként a javaslat hiánypótló rendelkezésként meghatározza, hogy ilyenkor a jogelőd nélkül alapított vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
Pénzügyi lízing miatti kötelezettség bemutatása a mérlegben
A hosszú lejáratú kötelezettségek között kimutatott pénzügyi lízing tartozás mérlegfordulónapot követő üzleti évben esedékes törlesztő részletét – a kötelezettségekre vonatkozó általános előírásoknak megfelelően – a rövid lejáratú kötelezettségek között kell a mérlegben kimutatni.
A vagyonmérlegben szereplő eredménytartalékra vonatkozó előírás kiegészítése
A hatályos törvényi előírások rendelkeznek arról, hogy átalakulás esetén a vagyonmérlegben mely tételekkel változhat a jogelődnél kimutatott eredménytartalék összege a jogutódra vonatkozóan. Ezeket a rendelkezéseket indokolt kiegészíteni az időközben végrehajtott, eredménytartalékot érintő törvényi változásokkal (az átalakulás miatti adóra képzendő tartalék összege, illetve a korábbi pótbefizetés elengedésének eredménytartalékban történő elszámolása).
A létszám fogalmának egyértelműsítése (számvitel)
Az egységesített „átlagos létszám” alatt az „átlagos statisztikai állományi létszámot” kell érteni.
A fentiekben részletezett, 2023. évi adóváltozások mellett egy másik, adózást érintő törvényjavaslat elfogadása is folyamatban van (T/1305), amely a digitális platformok adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó, 2011/16/ EU Irányelv (DAC7 Irányelv) módosításának magyar jogrendbe való átültetését szolgálja. A DAC7 adatszolgáltatás a digitális platformokat üzemeltető cégek számára ír elő adatszolgáltatási kötelezettséget, amely az adatszolgáltatással érintett ún. aktív értékesítőkre és az általuk végzett ún. érintett tevékenységre terjed ki. Az adatszolgáltatással érintett tevékenységek az ingatlan-bérbeadás, személyi szolgáltatás, áruk értékesítése, közlekedési eszköz bérbeadása. A jogszabály 2023. január 1-jén lép hatályba. Az adatszolgáltatási időszak egy naptári év, amely alapján az első DAC7 adatszolgáltatást 2024. január 31-ig szükséges majd teljesíteni az adóhatóság felé.
(Borítókép: A Nemzeti Adó és Vámhivatal [NAV] központi ügyfélszolgálati bejárata a IX. kerület Vaskapu utca 33–35.-ben. Fotó: Róka László / MTI)