A tanulmány, amelyet az Oil Change International és a Friends of the Earth US készített, lesújtó képet fest arról, hogy a pénzek erősen szennyező nemzetközi projektekbe áramlanak.
A G20-ak és a globális fejlesztési bankok 2019 és 2021 között közel kétszer annyit költöttek a nemzetközi fosszilistüzelőanyag-projektek finanszírozására, mint a megújuló energiaforrásokra – derül ki egy új jelentésből.
2019 és 2021 között a globális fejlesztési bankok és a G20-országok – köztük Franciaország, Németország és Olaszország – évente legalább 55 milliárd dollár (22,9 ezer milliárd forint) nemzetközi közfinanszírozást biztosítanak olajra, gázra és szénre.
Ez a csillagászati összeg 35 százalékos csökkenést jelent a 2016 és 2019 közötti időszakhoz képest, de ennek ellenére veszélyezteti a kulcsfontosságú éghajlati ígéreteket.
„Ez a fosszilis tüzelőanyagok finanszírozása majdnem kétszerese volt a tiszta energiára szánt támogatásuknak, amely átlagosan csak 29 milliárd dollár (29,3 milliárd euró) volt évente. Ez a támogatás közvetlenül ellentmond a G20-országok azon kötelezettségvállalásának, hogy a Párizsi Megállapodás értelmében a pénzügyi áramlásokat a 1,5 Celsius-fok szinthez igazítják. Nem engedhetünk meg magunknak új fosszilis tüzelőanyagokat” – olvasható a jelentésben.
A közfinanszírozás a kormányok és nemzetközi szervezetek által tengerentúli vállalkozásokba befektetett pénzeket jelenti. A Világbank például a tagállamoktól és a nemzetközi tőkepiacokról felvett pénzeszközökből szerzi a pénzt. A pénzből különböző infrastrukturális projekteket finanszíroznak világszerte – írja az Euronews.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint ahhoz, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fok alatt maradjon, az idei év végéig minden új fosszilistüzelőanyag-projektet le kell állítani.
A tavalyi glasgow-i COP26 konferencián 39 ország és intézmény közös ígéretet írt alá arra vonatkozóan, hogy ez év végéig megszűnik a fosszilis tüzelőanyagok közvetlen nemzetközi közfinanszírozása. A pénzt azonban továbbra is a tengerentúli olaj- és gázipari vállalkozásokba áramoltatják.
„Jelenleg a G20-országok és a multilaterális fejlesztési bankok túlnyomórészt arra használják nemzetközi közpénzeket, hogy a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatokat támogassák, és meghosszabbítsák a fosszilis tüzelőanyagok korszakát” – figyelmeztet a jelentés.
A jelentés Németország, Olaszország, Franciaország és az Egyesült Királyság nemzetközi államháztartási adatait elemzi, mivel ez a négy európai ország tagja a G20-aknak. Mindannyian aláírták a glasgow-i nyilatkozatot, amelyben kötelezettséget vállaltak a fosszilis tüzelőanyagok közvetlen nemzetközi finanszírozásának megszüntetésére.
1. Németország
Németország a 2019 és 2021 közötti időszakban évente 2,8 milliárd dollár (1158 milliárd forint) közfinanszírozást nyújtott a fosszilistüzelőanyag-projekteknek. Ugyanakkor Németország a nemzetközi közfinanszírozási intézményein keresztül 2,2 milliárd dollárt (910 milliárd forint) is biztosított tiszta energiára – ez a harmadik legmagasabb érték a G20-országok közül.
2. Olaszország
Olaszország a 2019–2021-es időszakban évente 2,8 milliárd dollár (1158 milliárd forint) közfinanszírozást nyújtott fosszilis tüzelőanyaggal kapcsolatos projekteknek. Ugyanebben az időszakban mindössze 112 millió dollárt (46,3 milliárd forint) nyújtottak tiszta energiára.
3. Franciaország
Franciaország 260 millió eurót (106 milliárd forint) költött fosszilis tüzelőanyagok finanszírozására. Az ország azonban teljes mértékben kizárja a szenet. Párizs a nemzetközi közfinanszírozási intézményein keresztül 2,8 milliárd dollárt (1158 milliárd forint) is biztosított tiszta energiára – ez a legmagasabb összeg a G20-ak között.
4. Egyesült Királyság
Az Egyesült Királyság 2019 és 2021 között évente 258 millió dollárt (107 milliárd forint) költött nemzetközi fosszilistüzelőanyag-finanszírozásra. A jelentés olyan intézményeket is megnevezett és megszégyenített, mint az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, amelyek 670 millió dollárt (277 milliárd forint), illetve 640 millió dollárt (265 millirád forint) fektettek be nemzetközi fosszilistüzelőanyag-finanszírozásba.
A jelentés sürgeti a G20-országokat és a nemzetközi bankokat, hogy a fosszilis energiaforrások nemzetközi támogatását teljes mértékben a tiszta energiára tereljék át. Ha így tennének, akkor a tiszta energiára szánt jelenlegi éves átlaguk megháromszorozódna, és elérné a 85 milliárd dollárt (35 milliárd forint).
Az ENSZ környezetvédelmi ügynökségének nemrégiben közzétett jelentése szerint a jelenlegi éghajlatváltozási kötelezettségvállalások „nem hagynak hiteles utat” a felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartására.
Megvolt az esélyünk a fokozatos változtatásokra, de ez az idő lejárt. Csak gazdaságaink és társadalmaink gyökeres átalakítása menthet meg bennünket a felgyorsuló éghajlati katasztrófától
– mondta Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának ügyvezető igazgatója.
(Borítókép: A ferrybrdge-i szénerőmű 2013. november 26-án. Fotó: Chris Ratcliffe / Bloomberg / Getty Images)