Földbe állt a lakossági hitelezés az emelkedő kamatok és a megélhetéssel kapcsolatos bizonytalanságok miatt: szeptemberben negyven százalékkal kevesebb lakáshitelt vettek fel az emberek, mint egy éve, a személyi hitelek esetében pedig 15 százalékkal csökkent az ügyfeleknek folyósított összeg.
Beszakadt a magyar lakáshitelpiac. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a kereskedelmi bankok 2022 szeptemberében kevesebb mint nyolcvanmilliárd forint értékű lakáshitelt tudtak kihelyezni. Ez 17 milliárd forinttal múlja alul az augusztusi hitelfelvételi értékeket, és közel negyven százalékkal kevesebb, mint az egy évvel ezelőtti, 129 milliárd forintot közelítő kihelyezés.
Utoljára ilyen kevés hitelt 2021 februárjában helyeztek ki a bankok – akkor azonban a pandémia második, illetve harmadik hulláma, valamint a szokásos év eleji lakáspiaci pangás fogta vissza a hitelkeresletet.
A statisztikákból jól látszik, hogy a visszaesés döntő részben a használt lakások vásárlását érintette: egyetlen hónap alatt több mint 12 milliárd forinttal, 44,5 milliárd forintra csökkent az ilyen célra felvett hitelek összege. Egy évvel ezelőtt pedig a most kihelyezett összeg közel dupláját, 89 milliárd forintot folyósítottak a bankok használt lakás vásárlását tervező ügyfeleiknek. Ehhez képest viszonylag jól tartja magát az új lakások kereslete: itt a 13,5 milliárd forintnyi folyósított összeg kevesebb mint egymilliárdos visszaesést jelent mind havi, mind éves összevetésben.
A visszaesés egyértelműen a piaci hitelezés visszaszorulásának volt betudható: a szeptemberben folyósított 53,3 milliárd forint piaci kamatozású lakáshitel alig több mint fele az egy évvel ezelőtti 104 milliárd forintnak, és 14 milliárd forinttal múlja alul az augusztusi értéket. Ehhez képest a támogatott hitelek állománya éves összehasonlításban hét százalékot meghaladó mértékben még bővült is. Augusztushoz képest alig kétmilliárd forinttal kevesebb, közel 26 milliárd forintnyi, a mai piaci viszonyokhoz képest igen kedvező kamatozású hitelt tudtak folyósítani a bankok szeptemberben. Az, hogy az év elejéhez komoly visszaesés látható, azzal magyarázható, hogy az idei tavaszt nagyon feldobta a maximum 2,5 százalékos kamat mellett elérhető MNB NHP zöldhitel, amelyből kifejezetten energiatakarékos új lakások megvásárlását lehetett finanszírozni.
A piaci lakáshitelek iránti kereslet visszaesését egyértelműen a lakáshitelek komoly mértékű drágulása okozta. Az idei év kilencedik hónapjában átlagosan 7,55 százalékos kamaton tudtak felvenni lakáshitelt az érdeklődők, a felvett hitelek teljes hitelköltsége pedig újabb bűvös határt átlépve 8,16 százalékra emelkedett. Ilyen magas kamatokkal utoljára kilenc éve, 2013 augusztusában találkozhattak a hitelfelvevők. Egyetlen hónap alatt 64 bázisponttal emelkedett a folyósított hitelek költsége.
Ez egy húszéves futamidőre felvett, húszmillió forintos lakáshitel esetében azt jelenti, hogy míg augusztusban a piaci lakáshitelt igénylő átlagadós havi 161 ezer forintot alig meghaladó törlesztéssel tudott hitelt felvenni, és a futamidő végéig 38,7 millió forintjába kerül a kölcsön, addig az, aki szeptemberben kapta meg a hitelt, már nyolcezer forinttal magasabb, 169 ezer forintot meghaladó törlesztőrészletet fizet, a futamidő végéig fizetendő teljes költsége már 40,6 millió forint lesz.
De nem csak a lakáshiteleknél van probléma. A személyi hitel folyósítása is nyolchavi mélypontra jutott. Szeptemberben a lakosság által felvett személyi hitelek összege nem érte el a 39 milliárd forintot. Egy hónap alatt ötmilliárd forinttal csökkent a felvett személyi kölcsönök volumene, éves összevetésben pedig a személyihitel-kihelyezések több mint tizenöt százalékkal csökkentek. Miután a folyósított személyi kölcsönök átlagos összege az elmúlt hónapokban jelentősen megemelkedett, bizonyosan állítható, hogy jelentősen kevesebb banki ügyfél gondolta úgy, hogy kölcsönt vesz fel.
A személyi hitelek esetében a kamatemelkedés egyetlen hónap alatt 37 bázispontos volt, az ügyfelek átlagosan 16,81 százalékon vehettek fel személyi hitelt. Tavaly szeptemberben az átlagos kihelyezési kamat öt százalékponttal kisebb, 11,74 százalék volt.
Nem nehéz látni, hogy a hitelkamatok drasztikus drágulása a továbbiakban is jelentősen visszafogja majd a hitelkeresletet: az elbizonytalanodott családok esetében a nagyobb beruházások elhalasztása van napirenden. Arról nem is beszélve, hogy az energiaköltségek komoly emelkedése miatt a használtlakás-piacon a régebben keresett viszonylag olcsó, ám energiapazarló lakások iránti érdeklődés összezuhant.
Ilyen kamatszintek mellett arra se nagyon lehet számítani, hogy október-novemberben a karácsonyi felkészülést sokan személyi hitel felvételével igyekeznének megoldani.
A bankok jó eséllyel így arra kényszerülnek majd, hogy – ahogy az látható volt eddig is a lakáshitelkamatokban – csak visszafogottan érvényesítik a jegybanki kamatemeléseket, míg a személyi hitelek esetében a forgalom fenntartásához akciós ajánlatok szükségesek.
(Borítókép: Marjai János / MTI)