Több mint három évtizede nem tapasztalt mértékű, 0,75 százalékpontos emeléssel 3,00 százalékra növelte alapkamatát az eddigi 2,25 százalékról a Bank of England. A brit jegybank szerint a brit gazdaság két évig tartó recesszió előtt áll, ami már el is kezdődött.
A piac feszülten várta a novemberi kamatdöntést, miután Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója egy minapi pénzügyi fórumon kijelentette: a tíz százalék feletti infláció környezetében a vártnál is erőteljesebb monetáris lépés következhet. Legutóbb 1989 októberében, vagyis 33 éve volt példa a mostanival azonos mértékű jegybanki kamatemelésre Nagy-Britanniában.
A monetáris tanács döntéséről szóló csütörtöki beszámoló alapján a kilenctagú testület megosztott volt, hiszen heten szavaztak a 0,75 százalékpontos emelésre, egy tanácstag fél százalékpontos, a testület egy másik tagja 0,25 százalékpontos kamatemelésre voksolt.
A Bank of England tavaly december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát az addigi 0,10 százalékos rekordmélységű kamatszintről, és eddig nyolc kamatemelést hajtott végre. A szigorítási ciklus fő hajtóereje az évtizedek óta nem tapasztalt ütemű infláció.
A brit statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint a tizenkét havi összevetésben számolt fogyasztói infláció szeptemberben 10,1 százalék volt.
Ez a legmagasabb azóta, hogy 1997 januárjában az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal megkezdődött Nagy-Britanniában. Ráadásul a Bank of England inflációs célja két százalék.
A jegybank friss előrejelzésében szerepel az is, hogy a brit GDP az idei második negyedévben mért 0,2 százalékos növekedés után a harmadik negyedévben valószínűleg 0,5 százalékkal csökkent, és a negyedik negyedévben várhatóan további 0,3 százalékkal esik vissza – ez azt jelenti, hogy technikai értelemben a brit gazdaság recesszióban lesz. Az általánosan elfogadott technikai meghatározás alapján ugyanis egy adott gazdaság akkor tekinthető recesszióban lévőnek, ha a GDP-érték két egymást követő negyedévben csökken.
A Bank of England csütörtöki pénzügypolitikai jelentése hosszan elhúzódó recessziót valószínűsít, Elsősorban a magas energiaárak által a reálbérekre gyakorolt nyomás miatt.
Az új előrejelzés szerint a brit hazai össztermék várhatóan 2023 egészében és 2024 első felében is csökken, vagyis a Bank of England legalább két évig tartó recesszióval számol a brit gazdaságban. A prognózis szerint jövőre a brit GDP-érték 1,5 százalékkal esik vissza, 2024-ben pedig egyszázalékos gazdasági visszaeséssel számolnak – tájékoztatott az MTI.
(Borítókép: A Bank of England épülete Londonban 2019. február 7-én. Fotó: Adrian Dennis / AFP)