Ami éghető, nem biztos, hogy azzal érdemes is fűteni. Van, amivel kimondottan tilos.
Ha akarjuk, ha nem, nyakunkon a fűtési szezon. Az energia-veszélyhelyzetnek köszönhetően reneszánszát élik a vegyes tüzelésű kazánok, amelyeket elsősorban arra találtak ki, hogy fával és szénnel fűtsenek bennük.
Vannak azonban olyan néprétegek, amelyek anyagiak hiányában olyan picire töppedtek, hogy még a rendkívül sűrű szövésű szociális hálón is kiperegnek. Hiába a szociális tűzifaprogram, családonként egy, legfeljebb két köbméter fát kapnak a rászorulók, ami a semminél jóval több, de ennyivel lehetetlen áttüzelni egy teljes fűtési szezont.
Ha pedig elfogy a fa, és venni nem tudnak, lopni nem akarnak, akkor sokan gondolják úgy, hogy ha vegyes tüzelésű a kazán, akkor bármit el lehet benne égetni, ami meggyullad. A logika helyes, a végeredmény azonban egyáltalán nem. A háztartási hulladékok elégetését nem csupán rendelet szabályozza és bünteti, de ezenfelül saját magunk egészségén kívül másokét is veszélyeztetjük.
Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője szerint pontos adataink nincsenek arról, mennyi háztartási hulladékot égetünk el évente Magyarországon. A statisztikák ugyanis nem tesznek különbséget, mennyi fa és fahulladék, illetve egyéb hulladék kerül a kazánokba, kályhákba.
A statisztika úgy készül, hogy megbecsülik az épületállomány hőigényét, kivonják a jól mérhető energiahordozókat – szén, gáz, villany –, és a maradék elve alapján a többi tűzifaként kerül az adatok közé.
A KSH adatai alapján körülbelül 80 ezer tonna szálló por kerül a levegőbe évente, és a szállópor-kibocsátást nézve a PM10 60, a PM2.5 85 százalékát a háztartási szektor adja.
A WWF Magyarország szakértője hozzáteszi, a használt bútorok adományozása tüzelőanyagként bevett szokás, hiszen az is csak fa. Ez igaz, ami azonban fontos, a bútorlapok, a préselt farostlemezek vegyi anyagokkal kezelt faanyagok, a kazán pedig nem tesz különbséget, ezt is elégeti úgy, hogy közben a mérgező vegyszerek is a hamuba, valamint a levegőbe kerülnek, és már rövid távon is károsítják a szervezetünket.
Arról nem is beszélve, hogy mindezek mellett az égés közben kátrány is keletkezik, ami megtapad az égéstérben és a kéményben, így szépen fokozatosan, de elkerülhetetlenül tönkreteszi a kazánt, a kályhát.
A műanyagok elégetése kimondottan a tiltott kategóriába tartozik. Még ha engednék, akkor sem lenne érdemes azzal tüzelni, mert a műanyagok hatalmas lángon és nagyon gyorsan égnek el, ami egyrészt túlterheli a kazánt, miközben a fűtőérték minimális. Másrészt a műanyag, kábel, gumi égetésekor szén-monoxid és mérgező vegyületek kerülnek a levegőbe, amelyek kimondottan veszélyesek.
Vannak olyan szegényebb társadalmi rétegek, akiknél télen a korábban kapott ruhaadományok, cipők is a kályhákban, kazánokban végzik. Elsőre sem jó ötlet, hiszen a fűtőérték itt is minimális, ráadásul a ruhákban, cipőkben sok az ipari műanyag és a gumi, így ezzel a megoldással azt érjük el, hogy nem fázunk kevésbé, viszont szorgosan lélegezzük be a rákkeltő vegyületeket.
Gyújtósként gyakran szoktunk újságpapírt használni. Ez sem jó megoldás, mert ezeket is vegyszerekkel kezelték, és igen, bizony ezek elégetése is veszélyes az egészségre.
Harmat Ádám lapunknak elmondta, a szálló por évente 13 ezer ember korai elhalálozásához járul hozzá Magyarországon.
A szálló port kémiai összetételétől függetlenül a levegőben szálló részecskék nagysága szerint csoportokba sorolják. A PM10-et a levegőben lévő, 10 mikronnál kisebb részecskék megnevezésére használják. Ezek összetétele lehet szerves, szervetlen, szilárd, párás időben harmatcsepp is. Ha ezeket a pici részecskéket belélegezzük, akkor azok túljutnak a garaton, és rendszerint a felső légutakat irritálják.
A PM 2.5 már veszélyes ragadozó. Ezek két és fél mikron méretű szemcsék. Annyira kicsik, hogy az emberi haj vastagsága ennél legalább harmincszor nagyobb. Ezek a szemcsék akár a tüdőig is eljuthatnak. Harmat Ádám szerint a tüdőhólyagon keresztül a véráramba jutva már az egész szervezetet károsíthatják.
A kibocsátás helyszínétől száz kilométerekre is eljuthatnak. Tehát ha nem megfelelő fűtőanyagot tüzelünk el, nem csupán a saját életünkkel játszunk, hanem másokéval is
– mondja a programvezető.
A WWF Magyarország szakértője nem derűlátó. Szerinte az idei tél levegőminőségi szempontból katasztrofális lesz. A szálló por koncentrációja vélhetően nagyon magasra emelkedik. Van ugyan Magyarországon olyan hálózat, amely méri a levegő minőségét, de sok helyen egyáltalán nincs mérőállomás. Érdemes venni, rendelni olyan készüléket, ami méri a szálló por koncentrációját.
Harmat Ádám azt is hozzáteszi, hiába tiltott a háztartási hulladékok égetése, elvileg büntetés is jár érte, de mire valaki bejelenti, hogy a szomszéd vélhetően ilyennel tüzel, és mire a hivatal munkatársai kiérnek a helyszínre (munkaidőben persze, nem este és kora hajnalban), addigra már régen elég és a levegőben szálldogál a bizonyíték.
A szakember szerint célzott programokkal lehetne gátat szabni az illegális hulladékégetésnek. A megoldást többek között a szegények energiatámogatása jelenthetné, ha az igazán rászorulók kapnának több tűzifát.
„A leghatékonyabb hosszú távú megoldás az energiahatékonyság támogatása lenne” – mondja Harmat Ádám.
(Borítókép: Balázs Attila / MTI)