Azt mondja a termelő a kereskedőnek: ha a sertéscombot tőlem csak ennyiért tudod megvenni az ársapka miatt, rendben, megegyeztünk, a karajt viszont 10 százalékkal drágábban adom el neked – szemléltette egy példán Raskó György agrárközgazdász az ársapka hatásait. Szerinte a mostani drágulás még csak a kezdet.
Az agrárközgazdász szerint jövőre még nagyobb lesz az infláció, mint az idén, szerinte jelenleg az ársapka, a kereskedőket terhelő extraprofitadó, az energiaárak emelkedése, de leginkább a forint gyengülése miatt nő hétről hétre a termékek ára a boltokban. A Népszavának kiemelte: ugyan más európai országban sem olcsóbbak a termékek, de az élelmiszerárak emelkedésében Magyarország kiugró teljesítményt nyújt.
Míg az uniós átlag 13,9 százalék, Magyarországon 35 százalék jelenleg az élelmiszerárak inflációja. Raskó György szerint az ársapkának egyértelműen piactorzító hatása van. Ennek ellenére – mint ismeretes – Orbán Viktor miniszterelnök október végén bejelentette, hogy újabb termékekre fogják bevezetni, és központilag határozzák meg az árakat.
A Pulzus Kutató felmérése alapján már óriási terhet jelent a bevásárlás egy négytagú családnak. Vannak, akik 50-80 ezer forinttal többet hagynak a boltban havonta, mint egy évvel korábban. Sok vásárló pedig már nem is ragaszkodik a korábban megszokott minőséghez, márkákhoz. Raskó György szerint a mezőgazdasági alapanyagok termelési és feldolgozási munkafolyamata is nagyon erősen energiaigényes.
Gondoljunk csak a műtrágyára, aminek négyszeresére, vagy a növényvédő szerekre, amiknek duplájára ment fel az ára. A gázolaj-, a gáz-, az áramszámla az állattenyésztésben és a kertészetekben igen jelentős költségtényező. Az energiaárak ugrásszerű emelkedése szinte azonnal beépült a termelési költségekbe, így aztán a termelő is magasabb áron kalkulál az értékesítéskor. Ez az egyik oka a drágulásnak
– fogalmazott az agrárközgazdász, aki hozzátette: a forint gyengülése önmagában egy év alatt 18-20 százalékkal járult hozzá az árnövekedéshez.
Ha mindez nem lenne elég, akkor ott a következő döntés a kormánytól, ez pedig az év közepén életbe lépő, a kereskedőkre kivetett extraprofitadó. Ezt az árbevétel alapján kell elszámolni, csakhogy az árbevétel növekedése, ami a magasabb árak miatt keletkezik, nem jelenti a profit növekedését is
– fogalmazott Raskó György, aki szerint az intézkedés azonnal négy százalékkal emelte a fogyasztói árakat.
Raskó György szerint jövőre az ideinél is nagyobb lesz az infláció, ezért ezt a folyamatot valamilyen formában hűteni kellene, de az egészen biztos, hogy ehhez nem az ársapkás termékek körének bővítésén keresztül vezet az út. Az agrárközgazdász szerint ennek az egész gazdasági folyamatnak az fog majd gátat szabni, amikor az emberek nem veszik meg az egyes termékeket. Szerinte az infláció visszahúzódásának ez az egyetlen lehetséges eszköze.
Gondoljunk csak bele: az a tortaszelet, ami néhány hónapja 400-500 forint volt, most 1100-1200 forint. Mondjuk, egy apának az volt a szokása, hogy minden vasárnap tortával kedveskedik a gyermekeinek és a feleségének. Mindig hat szelet tortával tért haza. Fizetett érte 3000 forintot. Ma mindezért 7000-et hagy ott a cukrászdában. Az nagyon sok pénz. Mit tesz? Nem vesz tortát, vagy legfeljebb csak kettő szeletet. És ha a kereskedő tovább emeli a torta árát, az apuka azt a kettőt sem veszi meg. De nem csupán ez az apuka tesz így, hanem egyre többen. És akkor már nincs hova és nincs miért emelni az árakat
– fogalmazott ezzel kapcsolatosan Raskó György.
(Borítókép: Stiller Ákos / Bloomberg)