A mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok közel 8500 bejelentés alapján 39,96 milliárd forintot fizettek ki az idei aszálykárokra október végéig – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége.
Tavaly ugyanezen időszak alatt az összes növénybiztosítási kárbejelentés száma hétezer körül volt, a kárösszeg pedig tízmilliárd forintot tett ki, és ebből hozzávetőleg nyolcmilliárd forint volt a jégkár. Az aszálykároknál a továbbiakban még újabb 1,2 milliárd forintnyi kifizetésre lehet számítani.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) arról is tájékoztatta az MTI-t, hogy a nyári káresemények hatására a biztosítók felgyorsították kárrendezési folyamataikat. Az egyes társaságok megnövelték kárszakértői és irodai kapacitásaikat: szabadságokat vontak vissza, vállalkozó kárszakértőket vontak be, a leginkább érintett területekre csoportosították át szakértőiket, akik magasabb jóváhagyási jogokat kaptak. Telefonos előszűrés után előre vették, videós kárrendezéssel gyorsították azoknak a bejelentéseknek a rendezését, melyeknél 80 százalék feletti kárról volt szó. Volt olyan biztosító is, amely szemle nélküli végleges kárrendezési folyamatot alakított ki.
A 24 Mabisz-tag biztosítóból jelenleg négy végez országos lefedettséggel mezőgazdasági biztosítást, továbbá nyolc helyi kisbiztosító egyesület is jelen van lokálisan a piacon. „A mezőgazdaság nem túlzottan jövedelmező és nagy kockázatokkal járó ágazata a biztosításoknak” – áll a Mabisz közleményében.
A biztosítók mezőgazdasági díjbevétele tavaly összesen 22 milliárd forint volt, ebből a növénybiztosításoknál 19,2 milliárd forintos díjfizetést regisztráltak. A szövetség adatai szerint
9602 biztosítási szerződésben szerepel fedezet aszálykárra, amely több mint 683 ezer hektár termőterületre vonatkozik.
Az aszálykárok tizenkét megyét érintettek különösen súlyosan: Szabolcs-Szatmár-Bereg kivételével valamennyi, a Dunától keletre fekvő megyét, valamint Fejért, Veszprémet és Győr-Moson-Sopront. Leginkább a kukoricát és a napraforgót, mellettük a búzát, árpát, repcét, tritikálét, szóját, valamint az almát, körtét, szilvát, szőlőt viselte meg a szárazság.
Az Index is beszámolt róla, hogy az aszályveszélyhelyzeti operatív törzs döntésének megfelelően rendkívüli mezőgazdasági kamattámogatási program indult az állattartók és az aszály következtében kárt szenvedett mezőgazdasági termelők forgóeszköz-finanszírozásának megkönnyítésére 14 százalékpont kamattámogatással.
A legtöbb magyar termelő szabadulna a gyökérzöldségektől, ugyanis azokat csak karácsonyig lehet minőségveszteség nélkül eltartani. Sokan nem biztosak abban, hogy megéri betárolni a zöldséget, ugyanis lehet, hogy jobban járnak azzal, ha a betakarítást követően a földek mellől adják el a terményt.
Az év végére eltűnhetnek a magyarországi boltokból a gyökérzöldségek, többek között a hagyma és a burgonya is. Az időjárási nehézségek és a növekvő energiaárak mind nehezítik e termékek tárolását, így a magyarországi kertészetek nehéz döntés előtt állnak. Mint megírtuk, jövőre akár almahiány is kialakulhat a piacon, amiről részletesebben ebben a cikkünkben írtunk.